Köszöntő

Az ügyvédi hivatás gyakorlásának kezdete a régmúltba nyúlik vissza.
Az állam működése során a jog szerepe meghatározóvá vált a törvények be nem tartása kapcsán a polgárok összeütközésbe kerültek az állammal és egymással.

A történelem során különböző fejlődésen átment – a törvény betartását számonkérő szervezetek – előtt képviselni kellett a törvényszegőt, illetve a magánjogi igények érvényesítése érdekében tanácsokat kellett adni, vagy képviseletet ellátni. Ezeket a feladatokat ellátó emberek a kezdetben jogi képesítés nélküli személyek, később a jogászok voltak, akiket prókátoroknak, praktikusoknak nevezték. Ők voltak az ügyvédek jogelődei.

A jogászképzés Magyarországon 1667 előtt nem volt. Külföldre jártak egyetemre jogászaink, pontosabban a leendő ügyvédek, a praktikusok, a hazai jog alkalmazói.

Érdekesség, hogy az ügyészi szervezet is ebben az időben alakult ki, mégpedig a vármegye által alkalmazott ügyvédekből.

Mária Terézia uralkodása idején már az ügyvédeknek ahhoz, hogy praxist gyakoroljanak vizsgát kellett tenniük. Ugyanakkor a bírónak egészen 1848-ig nem volt követelménye a szakmaiság, még a jogvégzettség sem.

Az 1867. évi XII. törvénycikk Ausztria és Magyarország kiegyezéséről új helyzetet teremtett, megindult az igazságszolgáltatás korszerűsítése, újjászervezése.

Az 1852. november 29-i a császári pátens Magyarországra is kiterjesztette az osztrák polgári törvénykönyvet és 1853. január 1-én életbe lépett az ideiglenes polgári perrendtartás.

Kecskemét városa 1869. szeptember 20-án közgyűlési határozatban kérte a törvényszék felállítását, melyet 1872. január 1-ével megkapott, így királyi törvényszék, királyi járásbíróság és királyi ügyészség székhelye lett.

Ilyen bíróságok és ügyészség mellett a polgárok jogainak megóvása és érdekeinek érvényesítése céljából intézményesen kellett gondoskodni megfelelő szakmai jártassággal rendelkező, magas erkölcsi szinten álló ügyvédi karról.

Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk az ügyvédi rendtartásról kimondja, hogy az ügyvéd éppen olyan fontos szereplője az igazságszolgáltatásnak, mint a bíró. A bíró hivatása az ítélkezés, az ügyvédé a jog védelme.

E törvénycikk elrendelte az ügyvédi kamarák felállítását és azok területeit a bíróság illetékességi területével egybevágóan adta meg. A törvénycikk melléklete az akkori történelmi Magyarország 28 törvényszékkel rendelkező városát sorolta fel, ahol az ügyvédi kamarákat létre kellett hozni, melyből az egyik a kecskeméti volt.

A történelmi változásokat, így a Trianoni Békeszerződést követően az ügyvédi kamarák száma is értelemszerűen csökkent. 1920-ban már csak 13 ügyvédi kamara működött, majd 1948. április 4-étől kezdődően tovább csökkent, mert ettől kezdve csak ítélőtáblai székhelyeken működhettek ügyvédi kamarák.

A kamarák területi elhelyezkedésének időnkénti módosulása, mozgása Kecskemétet is érintette. Az ügyvédi kamarák területének megállapítása tárgyában 17369/1946. IM. VIII. számú leirata a kamarák számának csökkenéséről intézkedve úgy döntött, hogy a kalocsai és a szolnoki kamarákat megszünteti és a kecskeméti kamarához csatolja.

Ez az intézkedés 1946. áprilisában történt, s végül nemhogy a kecskeméti kamara joghatóságának a területe bővült volna, hanem az igazságügy-miniszter 51000/1946. IM. sz. rendelete 1946. október 15-én a Kecskeméti Ügyvédi Kamara önállóságát szüntette meg és ezután a Szolnoki Ügyvédi Kamara kecskeméti helyi bizottságaként folytatta tevékenységét.

Az igazságügy-miniszter 2012/1955. IM. IV. számú leirata alapján 1955. november 5-én, tehát 9 év múlva a Kecskeméti Ügyvédi Kamara felállítását rendelte el. Végezetül a mai kamarai szervezeti rendet az 1958. évi 12. tvr. az ügyvédi tvr. rendelkezései határozták meg, 1959. január 1-től kezdődően megyénként szerveződtek az ügyvédi kamarák.

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara elhelyezésével kapcsolatosan a levéltári forrásokból azt lehetett megállapítani, hogy

  • a Kecskeméti Lapok újsághíre alapján az első, a kamara székhelyére vonatkozó hír, hogy 1875. október elején a régi szállásáról, a takarékpénztár új kétemeletes házának második emeletére költözött;
  • a következő adat a Kecskeméti Lapok 1878. május 5-i számából arról ad hírt, hogy az ügyvédi kamara Újszászy Imre ügyvéddel lakást cserélt, így helyisége május 1-től a Takarékpénztári palota első emeletén, közvetlen a Takarékpénztár mellett van;
  • a következő levéltári forrás szerint 1890-ben Kecskemét III. tized, Nagykőrösi utca – Takarékpénztár épülete második emelet 3. számú irodában volt;
  • 1906-ban a Kecskemét, III. tized – Széchenyi tér 11. számot jelölik meg, mint az ügyvédi kamara székházát;
  • 1935-ben az ügyvédi kamara Kecskemét, Rákóczi út 4. szám első emeletére, majd 1955-ben a Rákóczi út 7. szám alá költözött az ügyvédi kamara.

A fenti székházak mind bérlemények voltak.

Ezt követően az ügyvédi kamara megkísérelte az ügyvédi munkaközösségek elhelyezését biztosítani és ezzel együtt a kamara elhelyezését is megoldani. Ezen elképzelések megvalósítása során vásárolta meg a Kecskemét, Bocskai utcai ingatlant, ahol egy munkaközösség és a kamara elhelyezése is történt. Ez az elhelyezés még méltatlan volt, de ezt követően a Kecskemét, Villám István utca, majd Csányi körúti ingatlan már méltó elhelyezést biztosított az ügyvédi kamarának. Ezután következett az 1990-es rendszerváltás, mely az ügyvédséget is jelentős mértékben érintette, hiszen az ügyvédi munkaközösségi rendszer megszűnésével a volt kamarai vagyonról is rendelkezni kellett. A kamara tagjai úgy döntöttek, hogy az akkori Villám István utcai székház 60%-át értékesítik a kamara tagjainak és a 40%-ában visszamarad az ügyvédi kamara.

Az ügyvédi kamara akkori taglétszáma a 89 főben meghatározott tagság igényeit még kielégítette, azonban néhány év múlva már több száz fővel nőtt a kamarai taglétszám, így a kamarai adminisztráció és egyéb tevékenység, többek között az ügyvédjelöltek képzése, kisebb rendezvények megtartása, és egyéb adminisztrációs, fegyelmi tárgyalási teendők már egyértelművé tették, hogy az akkor már csak két helyiségből álló ügyvédi kamara székház nem tudja kielégíteni a jogszabály által előírt és a tagság növekvő igényeit.

Megkezdődtek az előkészítő munkálatok és 2004-ben a kamara rendkívüli közgyűlése felhatalmazta a kamara elnökségét, hogy kíséreljen meg új székházat létesíteni oly módon, hogy értékesítse a meglevő ügyvédi kamarai székház helyiségeit és hitel felvétellel, de a kamarai tagdíjak emelése nélkül létesítsen új kamarai székházat.

Az elnökség tagjai és a létrehozott ad hoc bizottság különféle ingatlanokat nézett meg, épülő ingatlanok lehetőségeit kutatva végül a Kecskemét, Bercsényi u. 15. sz. alatti székház helyét látta a legmegfelelőbbnek adott gazdasági körülmények között. Bízom abban, hogy az új elhelyezés magasabb színvonalú szolgáltatást tud nyújtani. Most már rajtunk, ügyvédeken és ügyvédjelöltjeinken múlik, hogy miként sáfárkodunk a ránk bízott értékkel, lehetőséggel.

Azért vagyunk nagyon büszkék ezen eredményre, mert nagy utat tett meg a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara tagsága, hiszen 1875-től közel 100 évig kizárólag bérletben működött az ügyvédi kamara.

Kamaránkat a XX. század nem kényeztette el, a bérelt helyiségekben levő bútoraink és irattárunk a Tanácsköztársaság, majd a II. világháborús események által gyakorlatilag megsemmisültek.

Ezen gondolatok jegyében mély tisztelettel emlékezünk elődeinkről, akik a kamarai közösségi szellemet megőrizték és hagyományként átadták nekünk, hogy ezt tovább őrizve és erősítve folytassuk munkánkat.

dr. Sulyok Miklós
elnök   

loader