Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

Alapszabály

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÜGYVÉDI

KAMARA ALAPSZABÁLYA

 

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az Ügyvédi Tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 164. §. (2) bekezdés a) pontja alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

I. Az Ügyvédi Kamara

 

1.    A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara a Bács-Kiskun megyében nyilvántartásba vett ügyvédek önkormányzati elvén alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő megyei szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

2.    Az Ügyvédi Kamara székhelye: 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 15.

3.    Az Ügyvédi Kamara honlapja: http://www.bacskiskunmegyeiugyvedikamara.hu/

4.    A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara - a továbbiakban Ügyvédi Kamara - működési területe a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területével azonos.

5.    Az Ügyvédi Kamara tagjai a Bács-Kiskun megye területén bejegyzett ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, kamarai jogtanácsosok.

6.    A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 7/1991. (X.10.) rendelete 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke 7407/1994. számú engedélye szerint a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara jogosult bélyegzőjén, levélpapírjain és borítékain Bács-Kiskun megye címerének ingyenes használatára, az alábbi módon:

II. Az Ügyvédi Kamara feladatai, hatásköre

 

1. A területi kamara működési területén:

a)  megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését,

b)  gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról,

c)  beszedi a kamarai tagdíjakat,

d)  ellátja a jogszabályban és az alapszabályban a hatáskörébe utalt feladatokat.

 

2.  Az Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló 2017.évi LXXVIII. törvényben (Üttv.), valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározottakon túlmenően az ügyvédek hivatásrendi, szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

3.  Ennek során megyei hatáskörrel

 a/ gondoskodik a tagjai jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,

b/ képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók, kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, jogi előadók érdekeit,

c/ véleményt nyilvánít a jogászképzés, szakképzés módjáról,

d/     dönt     a     tagok     kamarai     tagságának    keletkezéséről,    szüneteléséről     és megszűnéséről,

e/ összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét,

f/ nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodát,

g/  előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,

h/ biztosítja a Magyar Ügyvédi Kamara döntéseinek végrehajtását,

i/    fegyelmi     jogkört    gyakorol    az    ügyvédek,    alkalmazott     ügyvédek,    kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, jogi előadók felett,

j/ dönt az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek,jogi előadók jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

k/    kérelemre      közreműködik   a    tagjai,    illetve   az    ügyvédi   tevékenység    általa nyilvántartásba vett gyakorlói közötti érdekkonfliktusok feloldásában,

l/  tagjai  számára  az  ügyvédi  tevékenység  gyakorlásához  szükséges,  vagy  azt elősegítő, könnyítő szolgáltatásokat nyújthat,

m/  kapcsolatokat  tart  hazai  és  nemzetközi  ügyvédi,  jogászi  és  más  az  ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel,

n/ ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.

 

4. A Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületével kötött Együttműködési szerződés alapján ellátja a tagok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Együttműködik továbbá más biztosító társaságokkal is, ez irányú megkeresés alapján.

 

5. Az Ügyvédi Kamara működéséhez szükséges költségeket a tagok kamarai tagdíjából, hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjából és egyéb bevételeiből fedezi.

 

III. Az Ügyvédi Kamara szervei

 

a/ a közgyűlés,

b/ az elnökség

c/ a regionális fegyelmi bizottság, d/ a felügyelő bizottság,

e/ az összeférhetetlenségi- és etikai bizottság, f/ az oktatási bizottság,

g/ az ügyvédjelölti-jogi előadói bizottság.

 

IV. A közgyűlés

 

1.    Az Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara tagjaiból áll.

 

2.    A közgyűlés feladatai:

 

a/ megválasztja és beszámoltatja és visszahívhatja az Ügyvédi Kamara elnökét, az elnökséget, az Ügyvédi Kamara egyéb tisztségviselőit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait,

b/ megválasztja és visszahívhatja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

c/ elfogadja a költségvetést, dönt az Ügyvédi Kamara elnökségének előterjesztése alapján az Ügyvédi Kamara által folytatható gazdálkodásról, elfogadja a költségvetési beszámolót,

d/ javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, e/ elfogadja az Ügyvédi Kamara alapszabályát,

 

3.    Az Ügyvédi Kamara közgyűlését az Ügyvédi Kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának indítványára a közgyűlést az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül, legfeljebb az indítvány kézhezvételétől számított 60 napon belüli időpontra össze kell hívni, az összehívásról az Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik.

Az Ügyvédi Kamara évi rendes közgyűlését úgy kell összehívni, hogy határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés is megtartható legyen május 31-ig.

 

4.    A közgyűlés összehívásáról az Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik. A meghívó közzétételével történik a közgyűlés összehívása. A meghívót az Ügyvédi Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén való közzététellel, elektronikus úton is ki lehet küldeni, legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal.

 

5.    A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a/ a jogi személy nevét és székhelyét,

b/ a közgyűlés időpontját, helyét,

c/ a megtárgyalandó napirendi pontokat,

d/ figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,

e/ határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását.

A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

 

A    közgyűlés   összehívásáról    szóló    értesítést     az    elnök,    vagy    az     általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá.

 

6.    A közgyűlés nem nyilvános, az Ügyvédi Kamara közgyűlésére a kamara elnöke tanácskozási joggal meghívja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

 

7.    A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a területi kamara tagjainak több, mint fele megjelent. A közgyűlés határozatának elfogadásához a megjelent tagok többségének támogató szavazata szükséges. Az Alapszabály elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának a szavazata (minősített többség) kell.

 

8.    Határozatképtelenség esetén a legalább 8, legfeljebb 15 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban utalás történt. (Megismételt közgyűlés).

 

9.    A 6-7. pont szerinti határozatképességre vonatkozó figyelemfelhívást a meghívónak tartalmaznia kell.

 

10. A közgyűlés határozatait - a tisztségviselők választását kivéve - nyílt szavazással hozza. A közgyűlés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

 

11.  A közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön- külön, a meghozatal évével törve (pl.1/2018) kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.

 

12.  A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy a közgyűlés tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

 

13.  A közgyűlés határozatait az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.

 

A közgyűlési határozatok, valamint a nem egyedi ügyben hozott határozatok a tagok számára nyilvánosak.

 

14.  Az Ügyvédi Kamara Alapszabályát a közzététel előtt, előzetes norma kontroll végett meg kell küldeni az Igazságügyi Miniszter részére.

 

Elfogadás után az Ügyvédi Kamara Alapszabályát, a határozatokat az Ügyvédi Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén az ülést követő 15 napon belül közzé kell tenni. A nem csak a tagokat érintő határozatokat az Ügyvédi Kamara honlapján nyilvánosan kell közzé tenni, vagy a nem tag érintettel közölni kell.

 

15.  Az Ügyvédi Kamara Alapszabálya az Ügyvédi Kamara tagjaira, az ügyvédjelöltekre, jogi előadókra, a kamarai nyilvántartásba vett valamennyi személyre, valamint a területi kamara területén működő fiókirodákra is kötelező.

 

16.  A közgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, a területi kamara alapszabályába vagy kamarai szabályzatba ütközik, vagy a meghozatala során olyan lényeges szabályszegést követtek el, amely kihatott a határozat érdemére. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

 

17.  A keresetlevelet – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell az Ügyvédi Kamarához benyújtani.

 

V. Az Ügyvédi Kamara elnöksége

 

1.   Az Ügyvédi Kamara elnöksége elnökből, kettő elnökhelyettesből, titkárból, és további hét tagból áll, továbbá az Üttv. 167. § (2) bek. alapján, létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy kamarai jogtanácsosból, valamint egy fő alkalmazott ügyvédből áll.

 

2.    Az elnökség feladata a törvényben meghatározottakon túl:

a/ összehívja az Ügyvédi Kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b/ előterjeszti az Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

c/ első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre az ügyvédekről szóló 2017.évi LXXVIII. törvény rendelkezései ezt előírják,

d/ ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, jogi előadók, európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák nyilvántartásba való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,

e/ összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

f/ dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

g/ kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott és a helyettesről nem gondoskodott.

h/ meghatározza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.

i/ dönt a  tagok az ügyvédjelöltek és jogi előadók jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

j/ összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról.

k/ elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat. l/ a pénzmosás ellenőrzésével kapcsolatosan kijelöli az ellenőrizendők körét, valamint a vizsgálat befejezését követően dönt a vizsgálóbiztos jelentéséről,

m/ dönt a tagdíjkedvezményekben.

 

3.    Az Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az elnökség összehívásáról az Ügyvédi Kamara elnöke és titkára a meghívónak az elnökség tagjai részére írásban vagy elektronikus úton történő megküldésével gondoskodik az elnökségi ülés időpontját megelőző legalább 8, kivételesen indokolt esetben legalább 3 nappal.

 

4.  Az elnökségi ülés meghívójának tartalmaznia kell:

-az Ügyvédi Kamara megnevezését és székhelyét,

-  azt, hogy a meghívó elnökségi ülésre szól,

-  az elnökségi ülés idejének és helyszínének megjelölését,

-határozatképtelenség esetére a megismételt elnökségi ülés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

Az elnökségi meghívóban szereplő, az elnökség döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket az elnökség tagjainak elektronikus úton a meghívóhoz mellékelni kell.

Az ülésen előterjesztett napirend tárgyalhatóságáról szavazást kell tartani.

 

5.  Az elnökség sürgős esetekben - a határozati javaslat megküldését követően- elektronikusan is szavazhat.

Az Ügyvédi Kamara elnöke „igen” vagy „nem” szavazattal megválaszolható kérdésekben elrendelheti az elnökségi ülés tartása nélküli elektronikus szavazást. A szavazat a kérdés közlését követő három napon belül elektronikus úton adható le. Elektronikus szavazás esetén a kérdést az elnökség tagjának regisztrált e-mail címére kell megküldeni.

Érvénytelennek minősül a szavazás, amennyiben a szavazásra jogosultaknak több, mint a fele nem él szavazati jogával.

Érvénytelenség esetén legalább egy, legfeljebb három nappal későbbre, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt elektronikus szavazás esetén, az azonos határozati javaslat megküldését követően - a leadott szavazatok számától függetlenül - határozat hozható.

Titkos szavazásra bocsátandó kérdésekben elektronikus szavazás nem tartható.

 

6.  Az Ügyvédi Kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

7.  Határozatait - személyi ügyekben - titkos szavazással, más ügyekben nyílt szavazással hozza. Az  elnökség elrendelheti bármely ügyben titkos szavazás tartását.

 

Az elnökség határozatának elfogadásához a megjelent tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges.

 

8.  Az Ügyvédi Kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az Ügyvédi Kamara elnöke és titkára, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

 

9.  Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket a titkár értesíti elektronikus, vagy postai úton.

 

10.  Az Ügyvédi Kamara elnöksége határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta - indokolni köteles.

11. Az elnökség nem hatósági határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek az a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, a területi kamara alapszabálya, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással- a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

 

VI. Az Ügyvédi Kamara bizottságai

 

1. Az Ügyvédi Kamara bizottságainak általános működési és eljárási rendje:

1.1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.

1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefax/telefon útján.

Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetekben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági ülésen. Ha a bizottság elnöke, vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak valakit, hogy az ülés elnöke legyen.

1.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább 3 tagja jelen van.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt.

1.6.A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

- a résztvevők nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét

- a    hozzászólások   lényegét     és    az    egyes    napirendi   pontokról   hozott határozatokat,

- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e, - meg kell küldeni elektronikus úton, az ülést követő 10 napon belül.

1.7.A bizottság tagjai, az ügyvédi tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

 

2. Regionális Fegyelmi Bizottság

2.1.  A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, amely elnökét tagjai közül maga választja meg. A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.

2.2.     A Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a tanácsok egyedi döntéseiről rendszeresen tájékoztatja az elnökséget, aki a fegyelmi helyzet alakulásáról az éves rendes beszámoló keretében ad jelentést a közgyűlésnek.

2.3.     A Regionális Fegyelmi Bizottság fenntartása az illetékesség területén működő területi kamarákat közösen terheli.

2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata rendelkezik.

 

3.    A Felügyelő Bizottság

3.1.       A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll.

3.2.       A Felügyelő Bizottság az Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi.

3.3.       A Felügyelő Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

3.4.       A Felügyelő Bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír, és áruállományát, valamint  szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

3.5.       A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

3.6.       A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

3.7.       A Felügyelő Bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni.

 

4.     Összeférhetetlenségi- és Etikai Bizottság

 

4.1.      Az Összeférhetetlenségi- és Etikai Bizottság lefolytatja az Ügyvédi Kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az Ügyvédi Kamara elnökségének

4.2.      Az Összeférhetetlenségi- és Etikai Bizottság elnökből, valamint kettő tagból, valamint egy póttagból áll.

4.3.     Az egyes összeférhetetlenségi- és etikai ügyekben eljáró tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.

4.4.     Az Összeférhetetlenségi- és Etikai Bizottság eljárását a MÜK Szabályzata tartalmazza.

4.5. Az Összeférhetetlenségi- és Etikai Bizottság elnöke évente egy alkalommal köteles beszámolni az Elnökségnek az összeférhetetlenségi- és etikai ügyekben hozott határozatokról, s annak általánosítható tapasztalatairól.

 

5.  Oktatási Bizottság

5.1.       Az Ügyvédi Kamara oktatási bizottsága elnökből, és három tagból áll.

5.2.       Az Oktatási Bizottság feladatát képezi a tagok, ügyvédjelöltek, jogi előadók

szakmai továbbképzésének, ill. oktatásának megszervezése.

5.3.       Az  Oktatási  Bizottság  a  tevékenységéről  beszámol  az  Ügyvédi  Kamara közgyűlésének.

 

6.   Ügyvédjelölti-jogi előadói bizottság

6.1.  Az Ügyvédi Kamarán belül az ügyvédjelöltek és jogi előadók önkormányzati elven alapuló szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel rendelkezik.

6.2. Tagjai     az    Ügyvédi   Kamara     ügyvédjelölti-jogi      előadói     nyilvántartásba      vett

ügyvédjelöltek, jogi előadók.

6.3.    Az Ügyvédjelölti-jogi előadói bizottság ügyrendjét maga határozza meg, azzal, hogy tisztségviselőit működése  tekintetében  beszámolási  kötelezettség terheli az Ügyvédi Kamara elnöksége, illetve     közgyűlése felé.

 

VII. Az Ügyvédi Kamara tisztségviselői

 

1.   Az Ügyvédi Kamara tisztségviselői a következők: a/ Elnök,

b/ Elnökhelyettesek,

c/ Titkár,

d/ Elnökség tagjai,

e/ Állandó bizottságok elnökei, tagjai,

f/ Vezető fegyelmi biztos,

g/ Fegyelmi biztosok.

 

2.    Az Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az Ügyvédi Kamara közgyűlése négyévente választja meg, megbízatásuk az új tisztségviselők általános választásának napjáig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.

 

3.    Az Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

 

4.    A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha az Ügyvédi Kamara elnökének, titkárának megbízatása egyéb okból korábban szűnik meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

 

5.    A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a)  az új tisztségviselők általános választásának napján,

b)  a halála napján,

c)  lemondásának az ügyvédi kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján,

d)  visszahívásának a napján,

e)  kamarai tagságának megszűnése napján,

f)  az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdőnapján,

g)  kamarai közügyektől való eltiltásával.

 

6.    A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

 

7.    Az Ügyvédi Kamara elnökének hatásköre:

a)    képviseli az Ügyvédi Kamarát,

b)    irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

c)    a tevékenységéről         beszámol   az    Ügyvédi   Kamara     elnökségének   és   a közgyűlésnek,

d)    összehívja az Ügyvédi Kamara titkárával (főtitkárával) az elnökségi ülést,

e)    meghatározza annak napirendjét, kijelöli az ügyek előadóit,

f)     elnököl a közgyűlésen és az elnökségi ülésen,

g)    ellátja a fegyelmi eljárásban a törvényben meghatározott feladatokat

h)    kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,

i)     intézi a személyi ügyeket,

j)     irányítja     az    Ügyvédi   Kamara      ügyintézői     szervezetének       működését,    az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

k)    utalványozási jogkört gyakorol az Ügyvédi Kamara titkárával együtt a kamarai költségvetés keretében és irányítja az Ügyvédi Kamara közgyűlésének határozata alapján a Kamara gazdálkodási tevékenységét.

l)      meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,

m)    dönt az iroda, aliroda áthelyezésének nyilvántartásba vételéről,

n)     dönt    az    ügyvédi   iroda    által    bejelentett    alapító     okirat    módosításának nyilvántartásba vételéről,

o)     tudomásul veszi az ügyvéd bejelentését a szünetelés félbeszakításáról, illetve az ügyvédi gyakorlat folytatásáról,

p)     megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé válását,

q)     tudomásul veszi a lemondást, az ügyvéd elhalálozásáról a bejelentést és ezzel összefüggésben megállapítja a kamarai tagsági viszony megszűnésének napját,

r)      részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,

s)      elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

 

7.1.       Az Ügyvédi Kamara elnökét távolléte, vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az Ügyvédi Kamara titkára helyettesíti.

 

7.2.       Az Ügyvédi Kamara elnökének nem hatósági határozata ellen lehet fellebbezni a közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a területi elnökséghez annak, akinek az jogát, vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.

 

8.    Az Ügyvédi Kamara elnökhelyettese:

 

Az Ügyvédi Kamara elnökét távolléte, vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. Az  elnökhelyettes  a  megye  területén  elősegíti  az  Ügyvédi  Kamara  választott bizottságainak  működését.  Az  elnök  által  delegált  hatáskörrel  az  oktatással, etikával,  érdekvédelemmel,  valamint  az  ellenőrzéssel  kapcsolatos  teendőket intézi. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése, elnöksége és az Ügyvédi Kamara elnöke az Ügyvédi Kamara elnökhelyettesét más feladatok végzésével is megbízhatja.

9.      Az Ügyvédi Kamara titkára

 

9.1.    Felügyeli az Ügyvédi Kamara Alapszabályának megtartását.

9.2.    Irányítja és ellenőrzi az Ügyvédi Kamara ügyvitelét.

9.3.    Előkészíti az Ügyvédi Kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit.

9.4.    Gondoskodik az Ügyvédi Kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az Ügyvédi Kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.

9.5.    Összeállítja a költségvetést és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszti.

9.6.    Ellenőrzi az Ügyvédi Kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.

9.7.    Előkészíti  a  költségvetés  végrehajtásáról  szóló  beszámolót  és  jóváhagyás végett előbb az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti.

9.8.    Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol az Ügyvédi Kamara elnökével együtt.

9.9.    Az     Ügyvédi     Kamarai   honlap,    ügyfélkapu    működtetése,    felügyelete,    az elektronikus eljárás feltételeinek biztosítása.

9.10.  Az ügyvédi törvényben meghatározott elektronikus nyilvántartások vezetése. 9.11.Az          elektronikus              ügyintézés     és      ügyiratkezelés     -iktatási,       irattározási,

iratselejtezési rendszer- megszervezése, korszerűsítése.

9.12.  sági, ügyészségi és egyéb megkeresésekre válaszadás.

9.13.  énzmosás elleni kamarai feladatok ellátása.

9.14.  Az Ügyvédi Kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke más feladatok végzésével is megbízhatja.

10.  Vezető fegyelmi biztos, fegyelmi biztos

 A vezető fegyelmi biztos, valamint a fegyelmi biztosok az Üttv., valamint a MÜK Fegyelmi Szabályzatának megfelelően járnak el.

A vezető fegyelmi biztos és a fegyelmi biztosok közötti munkamegosztást a Kamara elnöke határozza meg.

A vezető fegyelmi biztost távolléte vagy akadályoztatása esetén a fegyelmi biztosok a vezető fegyelmi biztos által meghatározott rendben helyettesítik.

A vezető fegyelmi biztost az Ügyvédi Kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke, más a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatok elvégzésével is megbízhatja.

 

VIII. Az Ügyvédi Kamara képviselete

 

Az Ügyvédi Kamarát az elnök önállón, az elnökhelyettes és a titkár ketten együtt

képviselik.

Az Ügyvédi Kamara nevében az elnök önállóan, az elnökhelyettes és a titkár (főtitkár) ketten, együttesen írnak alá.

A bankszámla feletti rendelkezésre a fentiek közül ketten együttesen jogosultak.

 

IX. Záró rendelkezések

 

1.    A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara ezen Alapszabályát az Ügyvédi Kamara közgyűlése 2018. szeptember hó 10. napján elfogadta, és az az Igazságügyi Miniszter jóváhagyását követően a kamara honlapján történő közzétételt követő napon lép hatályba. Ugyanezen nappal a 2010.07.07. napjától hatályos Alapszabály hatályát veszti.

 

2.    A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017.évi LXXVIII. törvény szabályai az irányadók.

 

3.    A regionális fegyelmi bizottságra, a vezető fegyelmi biztosra és a fegyelmi biztosra vonatkozó szabályok a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának napján lépnek hatályba. A Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásáig a fegyelmi ügyekben a Fegyelmi Főmegbízott, a Fegyelmi megbízottak és a Fegyelmi Bizottságok járnak el az Üttv. 208. § (22) bekezdése, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény , a MÜK Fegyelmi Szabályzata, valamint átmeneti Fegyelmi Szabályzata, továbbá a korábbi Alapszabályban (2010.07.07.) meghatározottak alapján.

Az      Alapszabály     ezen       pontja       a      Regionális     Fegyelmi       Bizottság megalakulásának napját követő napon hatályát veszti.

 

 

Kecskemét, 2018. szeptember hó 10. napján.

 

                                                 

(Dr. Zlatniczky Tamás)                                                                (Dr. Sulyok Miklós)
titkár elnök

Most itt állunk:

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909