Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 3 óra 6 perc

Ludas Mátyás büntetőpere, nyitott tárgyalótermek, bírói szobák és cellák - Bíróságok izgalmas programokkal a Múzeumok Éjszakáján

szo, 06/23/2018 - 00:56

Több bíróság csatlakozott idén is a Múzeumok Éjszakája országos programsorozathoz. Június 23-án a Győri Ítélőtábla, a Fővárosi, a Miskolci , a Szombathelyi, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék is megnyitja kapuit. Tájékozódjon a programokról és látogasson el egy bíróságra az év leghosszabb éjszakáján!

Győri Ítélőtábla – Ludas Mátyás büntetőpere

A Győri Ítélőtábla ötödik alkalommal veszt részt a Múzeumok Éjszakáján. Az idei évben különleges, interaktív programmal készül a bíróság: Ludas Mátyás perében vehetnek részt az érdeklődők. Ezen kívül levetítik Ragályi Elemér: Nincs kegyelem című játékfilmjét is.

A látogatók megtekinthetik a tárgyaló termeket, a bírói szobákat, a bírósági könyvtárat, a cellákat és a beszélő helyiséget, valamint tájékozódhatnak a bíróságok feladatairól.

További információ ITT.

Fővárosi Törvényszék – Tárlatvezetés és perszimuláció

A Fővárosi Törvényszék épületében az érdeklődők bejárhatják az eredeti formáját őrző esküdtszéki termet, mely a legdíszesebb tárgyaló, és a könyvtárat, ahol a Corpus Juris Hungarici, Werbőczy István törvénytára a legrégebbi könyv. A vezetett sétákra 17.00-tól kezdve óránként lehet jelentkezni, nincs előzetes regisztráció.

Az esküdtszéki teremben egy perjátszóköri előadást izgulhatnak végig a nézők 20.00-tól, 22.00-tól pedig egy perszimulációt láthatnak. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött az esküdtszéki terem korlátozott befogadóképessége miatt. A programokra június 21. 12.00-ig lehet jelentkezni. Az előadások ideje alatt csak a könyvtár látogatható.

További információ ITT.

Miskolci Törvényszék – Bíróságtörténet és hagyományápolás

A Miskolci Törvényszék idén az Edelényi Kastélyszigeten szervezett programhoz csatlakozik, ugyanis a Szász-Coburg Kastély ad otthont annak a különleges kiállításnak, amely a jogszolgáltatás tárgyi emlékeit, a jogászi hivatás kiemelkedő alakjait és a bírósági épületek történetét mutatja be.

Az Országos Bírósági Hivatal „Bíróságtörténeti kiállítás- és konferencia körút 2018-2019” elnevezésű programjának kiemelt helyszínén a Miskolci Törvényszék, az Edelényi Járásbíróság, a Szegedi Ítélőtábla, a Szegedi, a Gyulai, a Kecskeméti és a Balassagyarmati Törvényszék bíróságtörténeti emlékei mellett egy országosan ismert jogesetet és tárgyalótermi installációt is megismerhetnek az érdeklődők.

További információ ITT.

Szombathelyi Törvényszék – Változatos programok június 30-án

A Szombathelyi Törvényszék június 23-a helyett június 30-án 19.00-23.00 között változatos programokkal várja az érdeklődőket. Egész este lehetőség van csatlakozni a vezetett bírósági sétához, a gyerekek pedig kipróbálhatják, ki tudnak-e szabadulni egy szorult helyzetből. Ezen kívül interaktív bírósági tárgyalásokat is látogathatnak az érdeklődők, melyek humorral fűszerezve mutatják be, mi történik a tárgyalóteremben.

Két kiemelt programmal is készül a törvényszék. 19.30-tól „Dr. Csont – az áldozatok utolsó üzenete” címmel kerekasztal beszélgetést tartanak egy antropológus és egy orvosszakértő közreműködésével. 21.00-tól pedig az új büntetőeljárási törvényt ismerteti Rácz József kollégiumvezető.

A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lézeres pisztolylövészettel és mozgáskorlátozási bemutatóval készül. Sötétedésig egy rabszállító autót is meg lehet vizsgálni a törvényszék udvarán. A Vas megyei helyszínelőkkel pedig a helyszínelés kulisszái mögé leshetnek be az érdeklődők.

További információ ITT.

Zalaegerszegi Törvényszék - Nyitott igazságügy

A Zalaegerszegi Törvényszék idén is megnyitja kapuit a Múzeumok Éjszakáján. Két alkalommal, 19.00-tól és 21.00-tól levetítik a törvényszék „Megérte?” című, saját készítésű bűnmegelőzési kisfilmjét, amiből kiderül, miként lehet egy diákcsínyből börtön, megéri-e olcsó, „lenyúlt” telefont venni, és nyomon követhetjük, hogyan jut el egy 18 éves fiatal addig, hogy a börtönajtó becsukódjon mögötte. Az érdeklődők a film egyes elemeit élőben is megnézhetik.

Ezen kívül izgalmas rendőrségi bemutató és ujjlenyomat vétel várja a látogatókat. Megismerkedhetnek a rendőri és a bírói munkával, sőt akár egy stilizált börtöncellában is fotózkodhatnak. Mindemellett a budapesti Rendőrmúzeum „Vigyázz magadra” bűnmegelőzési kiállítása és a „Bírósági tárlat” is bejárható lesz a törvényszék épületében.

A rendezvény a Nyitott Igazságügy program keretében, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, a Zala Megyei Főügyészség, a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, a Zala Megyei Kormányhivatal és a Zalaegerszegi Törvényszék együttműködése révén valósul meg.

További információ ITT.

forrás: Jogi Fórum

Kereszttűzben az OBT - A bírói tanácsa tagjai nem értik, miért támadja őket az OBH elnöke

p, 06/22/2018 - 23:58
Az Országos Bírói Tanács (OBT) értetlenül áll az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének az OBT tagjait érő folyamatos támadásai előtt - írta a tanács közleményében.

Jelentős létszámbővítés a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon - 89 álláshelyre összesen 1879 érvényes pályázat érkezett

p, 06/22/2018 - 23:58
Jelentős létszámbővítésre volt szükség a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban a Közigazgatási perrendtartás január 1-jei hatályba lépése miatt. A megváltozott eljárási rendelkezések következtében ugyanis a Közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozó ügyekben főszabály lett a háromtagú tanácsban való eljárás, csökkent a bírósági titkárok hatásköre és új típusú ügyek megjelenésére is készülni kellett.

Módosuló adótörvények és bevándorlási különadó - Parlament előtt a "minden idők legtöbb egyszerűsítését" tartalmazó javaslat

p, 06/22/2018 - 23:58
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.

Súlyosan akadályozza a "Stop Soros" a civilek tevékenységét? - Több rendelkezés visszavonására szólít fel a Velencei Bizottság

p, 06/22/2018 - 23:47

A "Stop Soros" törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság, mondván, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy több más európai államban is bűncselekménynek számít, ha valaki anyagi haszonszerzés céljából segíti az illegálisan érkező bevándorlók belépését, szállítását vagy tartózkodását. Mint írták, ez önmagában nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal, és indokolható lehet a közrend megőrzésének vagy bűncselekmény megelőzésének legitim céljával.

Rámutattak ugyanakkor, hogy a szerdán megszavazott törvény egyes előírásai "tisztességtelenül kriminalizálnak olyan szervezeti tevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az illegális bevándorlás megvalósulásához", mint például az információs anyagok készítését vagy terjesztését.

Az ilyen cselekmények kriminalizálása megzavarja az áldozatokat segítő civil szervezetek tevékenységét, és aránytalanul korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaikat. A kampánytevékenység folytatásának és a menedékkérők képviseletének büntethetővé tétele pedig jogellenes beavatkozást jelent a véleménynyilvánítás szabadságába - olvasható a véleményt ismertető közleményben.

A Velencei Bizottság összehasonlította a szóban forgó jogszabályt más, az illegális bevándorlás elősegítését kriminalizáló európai törvényekkel. Aláhúzták: máshol vannak kivételek a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan, de ez hiányzik a magyar szabályozásból, ami sérti a nemzetközi jogi sztenderdeket. Mi több, túlságosan széles körű a bűncselekmény tényállásának meghatározása a törvényben, és a szankciók aránytalanok. Példaként hozták fel, hogy egy civil szervezet egy tagjának elítélése akár az egész NGO feloszlatását vonhatja maga után, ami sérti az egyesülés szabadságára vonatkozó jogokat.

Sérelmezték emellett, hogy a kormány nem folytatott érdemi konzultációt az érintett felekkel és a társadalommal a törvénytervezet benyújtása előtt.

Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága márciusban kérte fel a Velencei Bizottságot annak vizsgálatára, hogy megfelel-e a nemzetközi normáknak az azóta elfogadott törvénytervezet. A testület delegációt küldött Magyarországra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) együttműködésben készülő állásfoglalás készítésekor.

A felkérés alapján kizárólag az NGO-k működésére vonatkozó rendelkezéseket elemezték, így a vélemény nem tér ki azon új előírásokra, amelyek közvetlenebbül érintik a menekülteket, például a friss alkotmánymódosításokra. Leszögezték ugyanakkor: ez még nem jelenti azt, hogy ezek megfelelőek lennének.

A közlemény szerint a Velencei Bizottság és az EBESZ végezetül sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a parlament két nappal az állásfoglalás elfogadása előtt megszavazta a "Stop Soros" törvénycsomagot.

forrás: Jogi Fórum

Mátyás és az igazságszolgáltatás - Bíróságtörténeti konferencia

p, 06/22/2018 - 23:30

Véget ért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című kétnapos bíróságtörténeti konferenciája kedden. A szimpóziumon felszólaló jogászok és történészek egyebek mellett az uralkodó törvénykezéséről, a XV. század gazdasági jogalkotásáról és a krónikás irodalomról beszéltek.

Prof. Dr. Stipta István, az MTA Jogtörténeti albizottság elnöke, egyetemi tanár: "I. Mátyás és az igazságszolgáltatás kapcsolata egy olyan kérdéskör, mely még feldolgozatlan a jogtudomány szempontjából, és mely kapcsolódik a gyakorlati jogalkalmazáshoz is. Az 1496-os Mátyás-féle nagy reform, a Decretum Majus számtalan olyan döntést tartalmaz, számtalan olyan megoldást kínál, amely napjainkban is figyelembe vehető, érvényesíthető, aktualizálható."

A rendezvényről készült videó itt megtekinthető:

forrás: Jogi Fórum

Jablonszky Ferenc Program - A bírósági épületek korszerűsítéséért - Az első fordulóban 192 beruházási terv érkezett a bíróságoktól

p, 06/22/2018 - 20:45
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) idén hetedik alkalommal hirdette meg a bírósági épületek korszerűsítését, fejlesztéseit célzó Jablonszky Ferenc Programot. Az első forduló pályázati adatlapjainak benyújtási határidejéig összesen 192 beruházási terv érkezett a bíróságoktól.

Egy számjegyűre csökkenhet az szja - Domokos László ÁSZ elnök a kisvállalkozások támogatásának eszközeiről

p, 06/22/2018 - 20:45
Több lépcsőben a személyi jövedelemadó kulcsa egy számjegyűre csökkenhet, de ez nem elegendő a kisvállalkozások segítéséhez: az adminisztratív könnyítések önmagukban is felérnének egy adócsökkentéssel - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a novekedes.hu-nak adott interjújában.

Dönthet-e a tagállam a menekült jogállásról? - A menekültekről szóló irányelv az Európai Bíróság asztalán

p, 06/22/2018 - 12:07

Wathelet főtanácsnok szerint a menekültekről szóló irányelv azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik valamely tagállam számára, hogy megtagadja vagy visszavonja a menekült jogállást, összeegyeztethetők az uniós joggal. Mivel a menekült jogállás megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntés nem érinti a menekültnek minősülést, a tagállam köteles az érintett menekültnek biztosítani a Genfi Egyezményből eredő jogai tiszteletben tartását.

C-77/17. sz. ügy

X, elefántcsontparti állampolgár, menedékjogot kért Belgiumban. A belga hatóságok azzal az indokkal, hogy a menedékjog iránti kérelme benyújtását megelőzően több különösen súlyos bűncselekményért elítélték, úgy vélték, hogy veszélyt jelent a társadalomra, és megtagadták tőle a menekült jogállás biztosítását. E határozatot a menekültekről szóló uniós irányelvet1 átültető belga jogszabály alapján hozták meg, amely lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy megtagadja a menekült jogállás elismerését, vagy visszavonja e jogállást, amennyiben az érintett veszélyt jelent a tagállam biztonságára vagy mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, e tagállam társadalmára. X vitatta e határozatot a Conseil du contentieux des étrangers (külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság, Belgium) előtt.

C-78/17. sz. ügy

X kongói állampolgár, akinek elismerték a menekült jogállását Belgiumban. Ott később különösen súlyos bűncselekményekért szabadságvesztés-büntetésre ítélték. A nemzeti hatóságok, mivel úgy ítélték meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra, visszavonták tőle a menekült jogállást. X vitatta e határozatot a Conseil du contentieux des étrangers (külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság) előtt.

C-391/16. sz. ügy

M csecsen származású, akit menekültként ismertek el a Cseh Köztársaságban. Még ezen elismerés előtt M-et szabadságvesztés-büntetésre ítélték. Miután menekültként ismerték el a Cseh Köztársaságban, ismét elítélték különösen súlyos bűncselekmény miatt. Azzal az indokkal, hogy ezen oknál fogva veszélyt jelent e tagállam és állampolgárai biztonságára, visszavonták a menekült jogállását a menekültekről szóló irányelvet végrehajtó cseh törvény alapján. M megtámadta a visszavonásról szóló e határozatot a cseh bíróságok előtt. Mivel a keresetét elutasították, semmisségi panasszal fordult a Nejvyšší správní soudhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Cseh Köztársaság).

E három ügyben a Conseil du contentieux des étrangers (külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság) és a Nejvyšší správní soud (legfelsőbb közigazgatási bíróság) előzetes döntéshozatali kérdéseket terjesztett a Bíróság elé. E bíróságok lényegében azt kérdezik a Bíróságtól, hogy a menekültekről szóló irányelv azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a    tagállamoknak, hogy megtagadják vagy visszavonják a menekült jogállást, sértik-e a menekültek helyzetére vonatkozó Genfi Egyezményt2 (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), és ebből következően érvénytelenek-e, figyelemmel az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) és az EUMSZ rendelkezéseire, amelyek szerint a közös menekültügyi politikának tiszteletben kell tartania ezt az egyezményt.

A tegnapi napon ismertetett indítványában Melchior Wathelet főtanácsnok mindenekelőtt megjegyzi, hogy azok a helyzetek, amelyekben valamely tagállam megtagadhatja vagy visszavonhatja a menekült jogállást, megfelelnek azoknak a körülményeknek, amelyek között a Genfi Egyezmény megengedi a menekült visszaküldését. A főtanácsnok azonban emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak az alapjogok védelmével kapcsolatos kötelezettségei nagyrészt semlegesítik a menekült visszaküldésére vonatkozó lehetőségüket. Ha a menekültet – jóllehet veszélyt jelent a menedéket nyújtó tagállam biztonságára vagy társadalmára – nem lehet visszaküldeni, e tagállamnak lehetősége van arra, hogy a menekültekről szóló irányelv alapján megfossza őt a menekült jogállástól.

A főtanácsnok hangsúlyozza továbbá, hogy a menekült jogállás megtagadása vagy visszavonása nem jár azzal, hogy az érintett egyént megfosszák a menekültnek minősüléstől. A főtanácsnok szerint az irányelv szövegéből, célkitűzéseiből és általános rendszeréből az következik, hogy egyrészt a menekültnek minősülés, másrészt a menekült jogállás két külön fogalmat alkot. A menekültnek minősülés pusztán abból fakad, hogy valaki megfelel a menekültként elismerés feltételeinek, függetlenül bármilyen tagállami elismeréstől. Amíg valaki megfelel e feltételeknek, addig továbbra is menekültnek minősül. A menekült jogállás – a menekültekről szóló irányelv rendelkezései értelmében, amelyek lehetővé teszik annak megtagadását vagy visszavonását – viszont azon jogok élvezetét jelenti, amelyek főszabály szerint az ezen irányelv alapján menekültként való elismerésből erednek. A főtanácsnok megjegyzi, hogy e jogok közül néhánynak (mint a tartózkodási engedélyhez való jog, a képesítések elismeréséhez való jog és az egészségügyi ellátáshoz való jog) nincs megfelelője a Genfi Egyezményben, más jogokat pedig (mint a munkavállaláshoz való hozzáféréshez való jog, a lakhatás elősegítéséhez való jog és a szociális segítséghez való jog) ezen egyezmény csak azoknak a menekülteknek biztosít, akik jogszerűen tartózkodnak a menedéket nyújtó országban.

Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy a menekült jogállás megtagadása vagy visszavonása eredményeként az érintett nem vagy már nem részesül a menekültekről szóló irányelv által előírt jogokban, ugyanakkor megőrzi a menekült minőséget, valamint azon jogok összességét, amelyeket a Genfi Egyezmény minden menekültnek biztosít, tartózkodásának jogszerűségétől függetlenül (mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a bírósághoz fordulás joga, a közoktatáshoz való hozzáférés és a visszaküldéssel szembeni védelem). A menekült jogállás biztosításának megtagadása továbbá nem mentesíti az érintett tagállamot azon kötelezettsége alól, hogy megvizsgálja az elé terjesztett menedékjog iránti kérelmet, és adott esetben e vizsgálat eredményeként elismerje a kérelmező menekültnek minősülését.

A főtanácsnok ebből arra következtet, hogy a menekültekről szóló irányelv azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik valamely tagállam számára, hogy megtagadja vagy visszavonja a menekült jogállást, nem sértik a Genfi Egyezményt, következésképpen összeegyeztethetők az EUMSZ és a Charta rendelkezéseivel.

_________________________________________________________________________________

1A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítés: HL 2017. L 167., 58. o.).

2Az 1967. október 4-én hatályba lépett, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv (kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.) által kiegészített ki, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben aláírt, 1954. április 22-én hatályba lépett egyezmény (Recueil des traités des Nations unies [1954], 189. kötet, 137. o., 2545. sz.; kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.).

forrás: Jogi Fórum

Bennragadt szabadságok - A nyár lehetőség a munkáltatóknak az elmaradások jogszerű pótlására

p, 06/22/2018 - 12:02

Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) csupán az életkor szerint járó (a kortól függően 1-10 napnyi) pótszabadságot engedi átvinni korlátozások nélkül a következő évre, és ezt is évente külön megállapodásban kell lefektetnie a feleknek. Ezért a cégeknek már most célszerű átvilágítania, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában.

„Az év végéhez közeledve különösen azoknál a cégeknél okozhat problémát a szabadságok ’bennragadása’, amelyek időszakos csúcsszezonja éppen az év utolsó hónapjaira esik (ilyen a kereskedelmi, szállítmányozási, de a termelő cégek jelentős része is) – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Kiemelten érintettek a kisebb vállalkozások, ahol a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket. A munkaerőhiány súlyosbodása miatt ugyanakkor a nagyobb vállalatoknál is könnyen okozhat az év végére problémát a szabadságok kiadása miatt szükséges helyettesítések megoldása.”

A munkavállalónak szintén érdeke, hogy folyamatosan nyomon kövesse, mennyi kivehető szabadsága maradt. A szabadságkeretéből ő ugyanis mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Év közben pedig a munkáltató rugalmasabban dönthet a munkavállaló egyéni igényei szerint, mint az év végi hajrában. Bármelyik fél is kezdeményezi azonban a rendelkezési körébe tartozó szabadság kivételét, szándékáról a másik felet a jogszabály szerint legalább 15 nappal korábban tájékoztatnia kell.

A munkavállalók számára fontos tény, hogy a természetben ki nem adott szabadság nem vész el, annak kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt követelheti. Igaz, a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg – arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.

forrás: Jogi Fórum

Transzszexuális menekült ügyében döntött az Alkotmánybíróság - A Testület jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést

p, 06/22/2018 - 11:48

A testület megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, ami diszkriminatív helyzetet eredményez.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója hazájában transzszexualitása miatt üldöztetésnek volt kitéve, amiért Magyarországon menekült státuszt kapott. Az indítványozó a neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz, mert bár hivatalos iratai szerint nő, de ezen megjelölés nem tükrözi a valós nemi identitását. A Hivatal a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel. A döntéssel szemben a nem magyar állampolgár indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

A testület az alkotmányjogi panaszt elutasította. A bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk: amennyiben egy jogszabálynak többféle értelmezés adható, a bírónak azt kell kiválasztania, amelyik az Alaptörvénynek megfelelő. Jelen ügyet azonban nem lehetett jogszabályok értelmezése útján elbírálni, mivel a jogrendszerben nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A testület szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Jelenleg a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben az indítványozónak lehetősége lesz kérelme ismételt benyújtására.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Sulyok Tamás és Szívós Mária alkotmánybíró.

forrás: Jogi Fórum

Gúnyt űz az emberi jogokból az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa? - Az Egyesült Államok kilép a szervezetből

p, 06/22/2018 - 10:39
Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából - jelentette be kedden Washingtonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére. Washington egy nappal azután jelentette be kilépését, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte "lelkiismeretlen" gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.

Mdosul a büntetőeljárási törvény Romániában - Az ellenzék alkotmánybíróságon támadja a jogszabályt

p, 06/22/2018 - 10:39
Gyorsított eljárásban megszavazta a román képviselőház hétfőn késő este a büntetőeljárási törvény módosítását, amelyet a kormánykoalíció kezdeményezett. Az ellenzék már a szavazás előtt bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon megtámadja a jogszabályt.

Védett keresztény kultúra, nyugodt otthon, külön közigazgatási bíráskodás - Elfogadták a hetedik alaptörvény-módosítást

p, 06/22/2018 - 07:41

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását szerdán. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették az alkotmányban.

Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő. Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással - október 15-től - megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre.

A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

A módosítás - egyes kivételektől eltekintve - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

forrás: Jogi Fórum

Büntető törvénykönyvi tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése - Elfogadta a parlament a "Stop Soros" törvénycsomagot

p, 06/22/2018 - 07:27

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. Az indítvány kétharmados passzusaira a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan - vagy amely országon keresztül - érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet.

Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.

Módosult a menedékjogi törvény, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.

Az előterjesztő szerint ez a rendelkezés összhangban van a genfi egyezménnyel, amely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, szabadságuk veszélyben volt.

Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.

A "Stop Soros" változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben.

Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el - rögzíti a módosított szabálysértési törvény.

A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok - illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket -, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az előterjesztés indoklása szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a "Stop Soros" törvénycsomag, amellyel "meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen" - írták.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász:  A "Stop Soros" elfogadásával Magyarország függetlensége stabilabb alapot kapott

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a "Stop Soros" törvénycsomag és az alaptörvény hetedik módosításának elfogadásával Magyarország függetlensége stabilabb alapot kapott.

A szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában azt mondta, hogy a módosított alaptörvény biztosabb védelmet nyújt a Brüsszelből érkező önkényes rendelkezésekkel szemben.

Az alaptörvény-módosítás szerint ha Magyarország szuverenitását sértő döntés születik Brüsszelben - például egy felső határ nélküli kvótarendszerről -, Magyarország Alkotmánybírósága vizsgálhatja Brüsszel hatáskörén való túlterjeszkedését - magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.

Hozzátette, a törvénynél a jogalkotó összegezte a bíróságok gyakorlatát, a nemzeti konzultációkat, továbbá a népszavazás eredményeit is felhasználva hozta létre a tényállást.

Az alaptörvény hetedik módosítása kimondja: az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

forrás: Jogi Fórum

Biztonságosan reptetett pilóta nélküli járművek - Az EP jóváhagyta a drónt irányítókra vonatkozó szabálytervezetet

sze, 06/20/2018 - 15:46
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a drónokra és a drónt irányítókra vonatkozó szabálytervezetet - közölte az uniós parlament sajtóosztálya.

Mit köteles tűrni a szomszéd és meddig mehet el az építtető?

sze, 06/20/2018 - 15:46
Várhatóan a jövőben kiszámíthatóbb lesz, hogy az építtetők mikor lépik át azt a határt, amivel már jogilag is zavarják a szomszédokat, továbbá az is, hogy a zavarás milyen következményekkel jár, köszönhetően a Kúria iránymutatásával összhangban egységesebbé váló bírói gyakorlatnak. Ez azért lesz fontos változás, mert az elmúlt években fellendülő építőipar ismét aktuálissá tette a kérdést, hogy hol a határ a szomszédok szükséges és szükségtelen zavarása között?

Adatkezelői minőség tényleges adatkezelés nélkül? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

sze, 06/20/2018 - 12:55

Felelős-e a Facebook rajongói oldal adminisztrátora az oldalát meglátogató személyek adatainak kezeléséért? Amennyiben igen, milyen mértékű a felelőssége? - Az Európai Unió Bírósága ítéletében választ adott , tisztázva ezzel a GDPR adatkezelő-fogalma által felvetett kérdéseket.

Az Európai Unió Bírósága közelmúltban hozott döntésében, előzetes döntéshozatali eljárás keretében vizsgálta azt az ügyet, amelyben a Német Adatvédelmi Hatóság arra kötelezte egy rajongói oldal adminisztrátorát, hogy bírság terhe mellett függessze fel a rajongói oldal működését, tekintettel arra, hogy sem ő, sem pedig a Facebook nem tájékoztatta a rajongói oldal látogatóit arról, hogy utóbbi cookie‑k (sütik) segítségével gyűjtött rájuk vonatkozó személyes adatokat, és hogy a Facebook ezt követően kezelte ezen információkat. Bár az ítélet még a korábbi 95/46 irányelv alapján került elbírálásra, tekintettel arra, hogy az adatkezelői minőség fogalma lényegében azonos a GDPR-ban is, az ítélet relevanciával bír a 2018. május 25-ét követően a GDPR által kialakított új jogi környezetben is.

Az ítélet szerint a rajongói oldalak olyan felhasználói fiókok, amelyeket magánszemélyek vagy vállalkozások hozhatnak létre. Ennek érdekében a rajongói oldal létrehozója, miután regisztrálta magát a Facebookon, a Facebook által kifejlesztett felületet felhasználhatja arra, hogy bemutassa magát e közösségi oldal felhasználóinak és a rajongói oldal látogatóinak, valamint bármilyen tartalmat megosszon a média‑ és véleménypiacon. A rajongói oldalak adminisztrátorai a Facebook által ingyenesen és nem módosítható felhasználási feltételek mellett a rendelkezésükre bocsátott Facebook Insights elnevezésű eszköz segítségével hozzájuthatnak ezen oldalak anonim látogatottsági statisztikáihoz. Ezen adatokat két évig működőképes és a Facebook által a rajongói oldal látogatói számítógépének merevlemezére vagy más eszközére mentett sütik segítségével gyűjtik, amelyet a Facebook a rajongói oldalak megnyitásának pillanatában gyűjt be és kezel.

Az adminisztrátor panaszt nyújtott be a hatóság határozatával szemben, arra hivatkozva, hogy ő csak anonim látogatottsági statisztikát kap a Facebooktól, vagyis nem kezel személyes adatot, így a Facebook által végzett adatkezelésért és az általa elhelyezett cookie‑kért felelősségre sem vonható. Az ügy több bírósági fórumot is megjárt Németországban és valamennyi eljáró bíróság megállapította, hogy az adminisztrátor az irányadó adatvédelmi szabályok alapján nem minősül adatkezelőnek a Facebook által gyűjtött adatok tekintetében. Ugyanis egyedül a Facebook határozza meg a Facebook Insights eszköz keretében felhasznált személyes adatok gyűjtésének és kezelésének célját és eszközeit, az adminisztrátor csak anonimizált statisztikai adatokhoz juthat hozzá. A Német szövetségi közigazgatási bíróság álláspontja is az volt, hogy az adminisztrátor nem tekinthető adatkezelőnek, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az adatkezelő fogalmát főszabály szerint tágan kell értelmezni, a magánélethez való jog hatékony védelme érdekében, ezért felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordult.

Az Európai Unió Bíróság annak megválaszolása érdekében, hogy a rajongó oldal adminisztrátora tekinthető-e adatkezelőnek, azt vizsgálta meg, hogy az adminisztrátor hozzájárul‑e, és ha igen, milyen mértékben a rajongói oldal látogatói személyes adatai kezelése céljának és módjának a meghatározásához.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Facebookon fenntartott rajongói oldal adminisztrátora közreműködik az oldalát meglátogató személyek személyes adatainak kezelésében, többek között azzal, hogy a Facebook a rajongói oldal adminisztrátorától, a rajongói oldal létrehozásakor beállítási tevékenységet követel meg. Az adminisztrátor ugyanis a Facebook által rendelkezésére bocsátott szűrők segítségével határozhatja meg azon kritériumokat, amelyek alapján a Facebook a statisztikákat elkészítheti, illetve meghatározhatja azon személy-kategóriákat is, amelyek személyes adatait a Facebook felhasználhatja (vagyis az ő beállításai nélkül ezekhez az adatokhoz a Facebook nem juthatna hozzá). Mindezek alapján, függetlenül attól, hogy az adminisztrátor kizárólag anonim statisztikai adatokat lát, e statisztikák elkészítése a Facebook által a látogatók számítógépén vagy más eszközén elhelyezett sütik alapján történik.

E körülményekre tekintettel az Európai Bíróság megállapította, hogy a Facebookon fenntartott rajongói oldal adminisztrátora, beállítási tevékenysége révén közreműködik a rajongói oldalát meglátogató személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó célok és ezen adatkezelés módjának meghatározásában. Ezért ezen adminisztrátorokat adatkezelőnek kell tekinteni. Az Európai Bíróság mindazonáltal hozzátette, hogy az adminisztrátor is adatkezelőként vesz részt a Facebook‑használók, valamint a Facebookon fenntartott rajongói oldalakat korábban meglátogató személyek személyes adatai kezelésében, nem feltétlenül jelenti a személyesadat‑kezeléssel érintett különböző szereplők (jelen esetben a Facebook és az adminisztrátor) azonos felelősségét. Éppen ellenkezőleg, mivel e szereplők az adatkezelés eltérő szakaszaiban és különböző mértékben vehetnek részt, a felelősségük mértékét valamennyi releváns körülmény figyelembevételével kell értékelni.

Az Európai Bíróság azt is kiemelte, hogy a Facebookon fenntartott rajongói oldalakat olyan személyek is meglátogathatják, akik nem Facebook‑felhasználók, és akik így nem rendelkeznek e közösségi hálózaton felhasználói fiókkal, azonban a Facebook által az eszközükre mentett cookie‑k segítségével az adatokat a rajongói oldal megnyitásának pillanatában gyűjtik be és kezelik, amelyek – ha nem törlik őket ­– két évig működőképesek maradnak. Ebben az esetben a rajongói oldal adminisztrátorának az e személyek személyes adatainak védelme tekintetében fennálló felelőssége fokozottabb, mivel a rajongói oldal általuk történő egyszerű felkeresése automatikusan előidézi a személyes adataik kezelését.

„Az Európai Bíróság fenti döntése álláspontunk szerint nem csak a Facebook adatkezelései tekintetében, hanem például a hasonló elven működő Google Analitics adatkezeléseire is alkalmazható” – véli Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere és adatvédelmi szakértője.

„Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy a fenti döntés következtében a Facebook rajongói oldalt működtető szervezeteknek milyen lépéseket kell tenniük a jogszabályoknak megfelelő adatkezelés tekintetében? Álláspontunk szerint célszerű lehet az ilyen oldalakat üzemeltetőknek megfelelő tájékoztatást elhelyezniük a weboldalukon, illetve a közösségi hálózaton fenntartott rajongói oldalukon is a sütik használatáról, mely többek között arról is tájékoztatja a látogatókat, hogy hogyan tudják törölni a sütiket számítógépükről/egyéb eszközükről, illetve letiltani a böngészőjükben a sütik alkalmazását. Célszerű lehet továbbá arról is tájékoztatni a látogatókat, hogy a Facebook adatkezelésére, valamint a sütik használatára vonatkozó tájékoztatója hol érhető el. Mindazonáltal a döntés sok kérdést is felvet, tekintettel arra, hogy amennyiben ez a tájékoztató csak a Facebook oldalon kerül elhelyezésre, azt a látogatók jellemzően csak akkor kapják meg, ha a kérdéses oldalra már beléptek, mely esetben a Facebook a sütit már elhelyezte a gépükön, így az előzetes tájékoztatás kötelezettsége ez esetben sérül. Célszerű lehet ezért megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a Facebook lehetőséget nyújt-e arra, hogy a rajongói oldal megnyitásakor, például egy felugró ablakban kapja meg a megfelelő tájékoztatást a látogató és a hozzájárulása hiányában a Facebook ne helyezhessen el sütiket a gépén vagy egyéb eszközén.” – véli Párkányi Rita.

forrás: Jogi Fórum

300 ezer eurót kell visszafizetnie Marine Le Pen-nek az EP részére - Jogosulatlanul felvett uniós pénzek - Az Európai Bíróság ítélete

sze, 06/20/2018 - 11:56

Az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyja a Marine Le Pen európai parlamenti képviselőtől egy parlamenti asszisztens foglalkoztatása tekintetében közel 300 000 euró visszafizetését követelő európai parlamenti határozatot, mivel a képviselő asszony nem bizonyította ezen asszisztens tényleges munkavégzését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A T-86/17. sz. ügyben hozott ítélet Marion Le Pen kontra Európai Parlament

Marion Le Pen – közismert nevén Marine Le Pen – 2009-től 2017-ig európai parlamenti képviselő volt. A Parlament 2016. december 5-i határozatában megállapította, hogy a 2010. decembere és 2016. februárja közti időszakban 298 497,87 euró összeget jogalap nélkül fizettek ki M. Le Pen számára parlamenti asszisztens foglalkoztatásának jogcímén, és ez az összeg tőle visszakövetelendő. Ezen összeg megfelel annak, amit a Parlament a helyi parlamenti asszisztensként 2010 és 2016 között M. Le Pen által alkalmazott munkatárs után kifizetett. A Parlament azt rója fel M. Le Pennek, hogy nem bizonyította, hogy a helyi asszisztens ténylegesen, közvetlenül és kizárólag a képviselői mandátumához kapcsolódóan végzett tevékenységet.

M. Le Pen azt kéri, hogy az Európai Unió Törvényszéke semmisítse meg a Parlament vele kapcsolatban hozott határozatát.

A Törvényszék ítéletében elutasítja M. Le Pen keresetét és helyben hagyja a Parlament visszafizettetést elrendelő határozatát.

A Törvényszék M. Le Pen összes érvét elutasítja. A Törvényszék különösen megállapítja, hogy

  • a Parlament Főtitkára hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályai keretében a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetését elrendelő határozatot hozatalára;
  • a Parlament azon lehetősége, hogy határozatot hozhat a parlamenti asszisztensi támogatás jogcímén, jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetéséről, nem sérti az európai parlamenti képviselők függetlenségét;
  • M. Le Pen számára érvényesen lehetővé tették, hogy képviselhesse álláspontját, így a védelemhez való joga nem sérült;
  • az európai parlamenti képviselők és nem a Parlament feladata annak bizonyítása, hogy a felvett összegeket teljes mértékben és kizárólag az asszisztenseik alkalmazásából eredő kiadások fedezetére használták fel;
  • M. Le Pen nem tudta bizonyítani, hogy asszisztense ténylegesen a számára végzett munkát. Nem mutatott be ugyanis bizonyítékot azt illetően, hogy a parlamenti asszisztens bármilyen parlamenti asszisztensi tevékenységet végzett volna, amit egyébként a tárgyalás során el is ismert. M. Le Pen különösen nem mutatott be semmilyen olyan bizonyítékot, amely alapján igazolható lenne a parlamenti asszisztense által számára a parlament helyiségeiben végzett közvetlen asszisztensi tevékenység, mivel egyedül az, hogy az asszisztens állítólag – de nem bizonyítottan – jelen volt a Parlament helyiségeiben, e szempontból nem elegendő (a Parlament egyebekben a tárgyalás során rámutatott, hogy a képviselőknek fenntartott bejáraton keresztül parlamenti asszisztens nem juthat be a helyiségeibe). Ezenkívül, noha M. Le Pen azt állítja, hogy parlamenti asszisztense állandó és tényleges lakóhellyel rendelkezett egyik barátjánál Brüsszelben, ezt pusztán csak kijelenti és semmilyen, az állítását alátámasztó bizonyítékot nem mutat be;
  • M. Le Pen nem részesült hátrányosan megkülönböztető és részrehajló bánásmódban, mivel semmilyen, annak megállapítását alátámasztó bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy a Parlament által indított hasonló eljárás a múltban vagy a jelenben csak a Front national európai parlamenti képviselőivel szemben folyt, illetve folyik.

forrás: Jogi Fórum

Korlátozzák a családegyesítés lehetőségét Németországban - Elfogadta a Bundestag az oltalmazottakra vonatkozó új szabályokat

sze, 06/20/2018 - 10:08

Elfogadta a német szövetségi parlament (Bundestag) az oltalmazott státuszba kerülő menedékkérők családegyesítéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az oltalmazottak elveszítik a jogukat a családegyesítéshez, és csupán lehetőségük lesz arra, hogy kérelmezzék legközelebbi rokonaik beengedését Németországba.

Az augusztusban életbe lépő szabályozás szerint a családegyesítés nem lesz alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.

Az oltalmazottak családegyesítése révén havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba.

A kérvények elbírálásában figyelembe veszik a társadalmi integráció - a beilleszkedés -  területén nyújtott "teljesítményt" - emelte ki közleményében a szövetségi belügyminisztérium, hozzátéve, hogy ez a megoldás "a szociális ellátórendszerek terhelésének minimalizálását" szolgálja.

Az elbírálásban biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.

Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.

Az idén februárban a Bundestag úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ez a köztes állapot szűnik meg az új szabályokkal, amelyeket az időközben megújított nagykoalíció pártjai - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - dolgoztak ki.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909