Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 5 óra 15 perc

Újabb mérföldkőhöz érkezett a digitalizáció - Az EU megnyitja a banki adatokra épülő pénzforgalmi szolgáltatások piacát

h, 06/26/2017 - 15:59

Mindenkinek ismerős helyzet az utolsó pillanatra hagyott ajándékvásárlás, amikor rohanunk egyik helyről a másikra, és közben az okostelefonon böngészünk ötletek után. Jó lenne ilyenkor a Facebook-on végre megtalált tökéletes ajándékot rögtön megvásárolni, mondjuk úgy, hogy rányomunk appon belül a vásárlás gombra, bepötyögünk egy rövid jelszót majd fél pillanatra még a selfie kamera felé nézünk, hogy a beépített írisz olvasó azonosítson minket a teljes biztonság érdekében, ezzel a tranzakció be is fejeződött, és a másik kezünkből se esett ki a szatyor. Messze vagyunk még ettől? Ha az EU törekvésein múlik, a 2018-as karácsonyi szezonra már természetes lesz, hogy így, vagy ennél is kényelmesebb és gyorsabb módokon fizethetünk, és sok más szolgáltatás is megkönnyíti várhatóan az életünket, köszönhetően a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelvnek, röviden a PSD2-nek, melyet 2018. január 13-ig kell a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogukba.

„A PSD2 célja, hogy megnyissa az uniós pénzforgalmi piacot az innovatív pénzügyi-technológiai (financial technology) szektor, azaz a fintech cégek előtt, mégpedig azzal, hogy a bankoknak meghatározott terjedelemben hozzáférést kell biztosítaniuk az átutalási és számlavezetési rendszereikhez az irányelv szerinti követelményeknek megfelelő cégeknek.” magyarázza dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partner ügyvédje. „Az irányelv külön nevesítve kiemeli a megbízásos online átutalási szolgáltatót (angolul „payment initiation service provider”, röviden „PISP”) és a számlainformációkat összesítő szolgáltatót (angolul „account information service provider”, röviden „AISP”), mint olyan pénzforgalmi szolgáltatókat, akik részére a hozzáférés biztosítandó.” De mit is jelent mindez?

Azonnali online vásárlás

A PISP-ek, azaz a megbízásos online átutalási szolgáltatók lehetővé teszik a szolgáltatásaikat igénybe vevők számára, hogy online vásárlásaikat egyszerű átutalással intézhessék, tehát a fizetési számla vonatkozásában kerül sor a fizetési megbízás indítására. Ha emellé odatesszük azt az információt, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága idén márciusban döntést hozott arról, hogy 2019 közepére le kell fejleszteni az azonnali fizetési rendszert lehetővé tevő pénzforgalmi alaprendszert, jól látható, hogy milyen előnyökkel járhat ennek a szolgáltatástípusnak az elterjedése. Az átutalásokat le lehet majd bonyolítani anélkül, hogy a netbankba való belépésre, vagy a szokásos bankkártya-adatok begépelésére szükség lenne, és mindezt akár az Apple, Google, vagy az Amazon felületein belül.

Az AISP-ok a számlainformációk összesítését végzik. A szolgáltatás igénybe vevője így egyablakos rendszerben áttekintheti majd a pénzügyeit, kimutatásokat kaphat a fizetési szokásairól, ami például Magyarországon nem mellékes módon pedagógiai célokat betöltve a lakosság pénzügyi tudatosságát is erősítheti közép-vagy hosszútávon.

Egységes európai szabályozás felé

Annak érdekében, hogy az irányelv a tagállamokban azonos módon kerüljön átültetésre, felhatalmazást adott az Európai Bankhatóság („EBH”) részére hat technikai sztenderd (angolul „Technical Standard”), illetve öt Iránymutatás (angolul „Guideline”) kidolgozására. Ezen dokumentumok olyan jelentős témákkal foglalkoznak, mint a pénzintézetek engedélyeztetési-, illetve a számlainformációkat összesítő szolgáltatók regisztrációs eljárása, a fogyasztói panaszok kezelésével kapcsolatos eljárások, a jelentős működési vagy biztonsági incidenssel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség, illetve a talán legtöbb vitát kiváltó erős ügyfél-hitelesítési (angolul „strong cunsomer authentication”) eljárás főbb technikai követelményei. 

Ez utóbbi területen az EBH 2017 február 23.-án jelentette meg szabályozástechnikai sztenderd tervezetét („RTS”), amely az Európai Bizottság általi, várhatóan idén nyáron megtörténő elfogadását követő 18 hónap elteltével, tehát legkorábban 2018. novemberétől lesz kötelezően alkalmazandó. A tervezet célja a biztonság és fogyasztóvédelem, valamint a fogyasztó kényelmét és a magasabb ügyfélélményt biztosító, innovatív pénzügyi szolgáltatások bevezetésének támogatása közötti egyensúly megteremtése. A téma iránti jelentős érdeklődést mutatja, hogy az első RTS tervezet 2016 augusztusi publikálását követő konzultáció során 224 válasz érkezett be az EBH-hoz, a mely az EBH eddigi történetének legmagasabb válaszadási aránya.

„A PSD2 magyarországi átültetése még várat magára, azonban az elmondható, hogy az irányelv számottevő jogi kihívások elé állítja a jogalkotót, ugyanis az jelentősen érinti a jelenleg hatályos, rendkívül konzervatív adatvédelmi, illetve banktitokkal kapcsolatos szabályozási környezetet.” – emeli ki dr. Párkányi Rita.

forrás: Jogi Fórum

Aggályos a civiltörvény - Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleménye

h, 06/26/2017 - 13:32

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos "komoly" aggályokat - mondta Michael O'Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában.

Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.
    

Kérdéses, hogy az új törvény összhangban van-e a nemzetközi emberi jogi normákkal és az uniós joggal, például a gyülekezési és az egyesülési szabadság vagy az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítása terén - közölte Michael O'Flaherty, aki szerint a szabályozás a közügyekben való részvétel jogát is korlátozza.
    

Az igazgató hangsúlyozta, hogy bár a magyarországi fejlemények "a legfrissebbek és a legdrámaiabbak", a civil szervezetek (NGO) finanszírozásával kapcsolatban más uniós tagállamokban is vannak problémák.
    

Hozzátette: a "külföldről finanszírozott" címkét megkapó NGO-k gyanússá válnak, ami növeli a kockázatát, hogy fizikai támadás érje ezen szervezetek dolgozóit.
    

Az új magyar törvény értelmében az NGO-k kötelesek lesznek bejelenteni a bíróságon és feltüntetni a kiadványaikon, ha a külföldről származó támogatásuk egy évben elérte a 7,2 millió forintot.

forrás: Jogi Fórum

A Budapest Bankot bírságolta a jegybank - Hiányosságok miatt több mint 20 millió forintos bírságot szabott ki az MNB

h, 06/26/2017 - 12:47

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 20,45 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Budapest Bank csoportot a tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt, a feltárt jogsértések nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - közölte a jegybank.

Az MNB csoportvizsgálata a Budapest Banknál a többi között a vállalatirányítási tevékenységgel, a hitelkockázat-kezeléssel és az adósságfék-szabályok alkalmazásával kapcsolatban állapított meg hiányosságokat. A bank például a fedezetlen hitelek hitelbírálatánál sok esetben a jövedelemre vonatkozó adatokat - a lakossági eladósodás megakadályozását szolgáló jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) szabályokat megsértve -  telefonon ellenőrzött ügyfél-önbevallás alapján is elfogadta.
    

Problémát talált az MNB a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység, a tőke- és tőkekövetelmény-számítás, valamint a számvitel és az informatikai biztonság terén is.
    

A bank emellett befektetési szolgáltatási tevékenysége során nem felelt meg maradéktalanul az üzletszabályzatra, az ügyfélértesítésekre, az alkalmassági és a megfelelőségi ügyféltesztekre, valamint a megbízást követő ügyféltájékoztatásra vonatkozó előírásoknak sem - jelezte közleményében az MNB.
    

A jegybank a 2014. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
    

A MNB kötelezte a Budapest Bankot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Gondoskodjon arról, hogy pénzügyi- és befektetési szolgáltatási tevékenysége teljes körűen feleljen meg a jogszabályoknak, valamint járjon el szabályosan a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését szolgáló tényleges tulajdonosi nyilatkozatok kitöltésénél.
    

A jegybank hangsúlyozta: a bankkal szemben kiszabott 20 millió forint felügyeleti bírságot különösen indokolttá tette a megállapított jogsértések száma és súlya, illetve egyes jogsértések rendszerszintű jellege. Súlyosító körülménynek számított egyebek mellett, hogy a bank hitelezési tevékenysége során olyan gyakorlatot folytatott, amely a lakossági eladósodás megelőzését segítő szabályok érvényesülését akadályozta. Enyhítő körülményként értékelték ugyanakkor a bank együttműködő magatartását, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali intézkedéseit.
    

Az MNB a működési gyakorlatot érintő kisebb súlyú jogsértések miatt 450 ezer forint bírságot szabott ki a Budapest Lízing Zrt.-re.
    

A Budapest Alapkezelő Zrt. vizsgálatát a jegybank intézkedés nélkül zárta le - áll a közleményben.

forrás: Jogi Fórum

Megfelel az Alkotmánynak a plakáttörvény szabályozása - Az Alapjogokért Központ álláspontja

h, 06/26/2017 - 10:31

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni.

Szánthó Miklós azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.
    

Jelezte: volt érzékelhető politikai szándék az MSZP frakciója részéről egy kompromisszumos javaslathoz, de példáját mutatva, hogy a párton erősen "a szétesés jelei" látszanak, a frakción kívüli vezetők, mint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula pártelnök "közbeszóltak" és "letiltották" a frakciót az együttműködésről.
    

Közölte: ennek eredményeként azok a lényegi részek, amelyek kétharmadot igényeltek volna, nem tudtak átmenni az Országgyűlésen, még azok sem, amelyeket "eredetileg az MSZP javasolt". Az MSZP a saját maga által javasolt kétharmados jogszabályhelyeket sem szavazta meg, csak azért, mert együtt kellett volna voksolnia a Fidesz-KDNP-vel - fogalmazott.
    

Szánthó Miklós hangsúlyozta: szerinte alkotmányos az elfogadott szabályozás, az, hogy a településkép-védelmi törvénybe kerülnek be a plakátok kihelyezésére vonatkozó korlátozó rendelkezések. Az ellenzék részéről az merült fel - tette hozzá -, hogy jogszerű-e ez a megoldás, nem kellett volna-e ezeket a szabályokat is kétharmados törvényben elhelyezni.
    

Véleménye szerint egyértelműen nem - hangsúlyozta -, hiszen bár nyilvánvalóan érinti a pártplakátolást is a szigorítás, de ezenkívül minden, költségvetési pénzben részesülő jogi személyre vonatkozik, azaz "messze nem csak pártokra vagy pártalapítványokra", ezért "nem kell érvényesülnie annak" az alkotmányos szabálynak, hogy a pártok működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvényben kell elhelyezni. Példaként említette, hogy a polgári törvénykönyv egyes szabályai, számviteli, könyvelési szabályok ugyanúgy vonatkoznak egy pártra, mint sok jogi személyre, ettől függetlenül ezek nem válnak sarkalatossá.
    

Szánthó Miklós kifejtette: ebben az esetben is ez a helyzet, a településkép-védelmi törvényben helyeznek el általánosan plakátolásra vonatkozó, szigorító szabályokat, ebbe egyéb jogi személyek mellett a pártok is beletartoznak.
    

Hozzátette ugyanakkor: nyilvánvalóan a köztársasági elnök kompetenciája, hogy aláírja-e a törvényt, ismét visszaküldi az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróságtól kér vizsgálatot.
    

Az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen szavazattal, 68 nem ellenében fogadta el a parlament.
    

Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.

forrás: Jogi Fórum

Vámmentesség a Brexit után is - A legszegényebb fejlődő országoknak jár a kedvezmény

h, 06/26/2017 - 09:08

A brit kormány az EU-tagság megszűnése után is biztosítja a legszegényebb fejlődő gazdaságoknak a jelenlegi vámmentes hozzáférést a brit piachoz.

Liam Fox külkereskedelmi miniszter vasárnapi bejelentése szerint e kötelezettségvállalás 48 fejlődő országra vonatkozik, amelyek jelenleg egy uniós szintű megállapodáscsomag alapján vámmentességet élveznek a brit piacon. Köztük olyan fejlődő gazdaságok vannak, mint Banglades, Sierra Leone, Haiti vagy Etiópia. 
    

Ezek az országok a jövőben is vámmentesen exportálhatnak a brit piacra bármilyen árut, fegyverek és hadianyagok kivételével.
    

A bejelentéshez fűzött háttértájékoztatás szerint Nagy-Britannia 2015-ben 19,2 milliárd font (6800 milliárd forint) értékben importált ezekből az országokból. 
    

Az érintett térségből származik például a brit teaimport 79 százaléka; ez önmagában 186 millió fontos tétel, és 34,9 milliárd csésze teára elegendő.
    

Az országcsoportból érkezik a teljes brit kávéimport 22 százaléka, 131 millió font értékben, valamint a textil- és ruházati termékek 45 százaléka, 7,8 milliárd font értékben.
    

Banglades, India, Indonézia, Sri Lanka és Vietnam együtt 34 millió készruhát exportált Nagy-Britanniába 2015-ben.
    

Mindemellett a világ teljes banánexportjának 6 százalékát a brit piac veszi fel; a britek évi 6 milliárd banánt fogyasztanak.
    

A banán fő beszerzési forrásai közé tartozik a Dominikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kamerun és Ghána, amelyek együtt a teljes brit banánbehozatal 30 százalékát adják  - áll a brit kormány tájékoztatójában.

forrás: Jogi Fórum

Bölcsek tanácsa - Új Ptk. a gyakorlatban - A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai című konferenciáról – 3. rész

h, 06/26/2017 - 00:00

A Kúria elnöke az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után létrehozta tanácsadó testületét, amely a felmerülő jogalkalmazási kérdésekben fogalmaz meg véleményeket. A testület tagjai „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” című visegrádi konferencián számoltak be először eddigi munkájukról.

Május 23-án és 24-én rendezték meg Visegrádon „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” címmel a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciát. A kétnapos tanácskozáson plenáris kerekasztal-beszélgetést rendeztek az úgynevezett „bölcsek tanácsa” gyakorlatáról. Tudósításunk harmadik részében a diskurzus legérdekesebb megállapításait foglaltuk össze.

Darák Péter, a Kúria elnöke a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). hatálybalépését (2014. március 15.) követően abból a célból hozta létre az Elnöki Tanácsadó Testületet (a „bölcsek tanácsát”), hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen kövessék nyomon az új kódex alkalmazását, gyakorlatának alakulását. Miután a grémium nem része a bírósági szervezeti rendszernek, véleményei semmilyen kötőerővel nem bírnak. A kúriai elnöknek mégis az a meggyőződése, hogy a megfogalmazódó gondolatok segítséget nyújthatnak a jogkereső közönség számára az új kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

A testületet Menyhárd Attila, az ELTE jogi karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár vezeti. A tanács tagjai: Anka Tibor közjegyző, Csűri Éva, a Kúria nyugalmazott bírája, Döme Attila kúriai bíró, Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, Faludi Gábor egyetemi docens, Fézer Tamás habilitált egyetemi docens, Goldea Zsuzsanna legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője, Kovács Kázmér ügyvéd, Kőrös András, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, Leszkoven László egyetemi docens, Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla nyugalmazott elnöke, Nochta Tibor egyetemi tanár, Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens és Wellmann György, a Kúria kollégiumvezetője.

Menyhárd Attila elöljáróban kiemelte, hogy a jogalkalmazás csapatmunka. A gyakorlatból érkezők egyik legrosszabb élménye a jogalkalmazó magányossága, amikor is úgy érzik, hogy magunkra maradtak valamilyen jogi problémával, és nem tudják azt senkivel megbeszélni. A „bölcsek tanácsa” ezen a gondon is igyekszik segíteni azzal, hogy az új Ptk. hatálybalépése után felmerülő jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilvánít. Egyedülállónak nevezte a testület összetételét, amelyben minden hivatásrend és a tudomány is képviselteti magát. Havonta üléseznek, megállapításaikat véleményekbe foglalják. Eddig összesen tizenöt véleményt tettek közzé a Kúria honlapján. "Nem minden kérdésből születik állásfoglalás – jegyezte meg –, mert ha nem sikerül eléggé jól megfogalmaznunk a választ arra a kérdésre, ami a gyakorlatból jött, vagy ha a válasz valamilyen okból jogpolitikai állásfoglalást igényelne, akkor a testület, akár hosszas vita után is, de nem foglal állást." Vannak kérdések, amelyekben nem alakult ki egységes álláspont, de arra is volt példa, hogy egy kérdésben két markáns álláspont is megfogalmazódott, akkor mindkét állásfoglalás bekerült a véleménybe. "Abban bízunk, hogy állásfoglalásaink a meggyőzőerejüknél fogva tudnak hatni, és segítséget adnak a jogalkalmazók számára" – hangsúlyozta Menyhárd Attila.

Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője a szerződésszegés szabályozásának vitás kérdéseiről beszélt. A kötelmi jog területén az egyik legfontosabb újításnak a kontraktuális felelősség újraszabályozását jelölte meg, amely szakít a kontraktuális és deliktuális kárfelelősségnek a régi Ptk.-ban érvényesített egységes rendszerével. A korábbi utaló norma (Ptk. 318. §) helyett a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség önálló kártérítési alakzatot kapott (6:142. §): „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” Az új Ptk. szigorúbb felelősség alóli mentesülési szabályt vezetett be a szerződésszegés esetén alkalmazandó felelősség és a megtérítendő kár mértékét tekintve, mint ami korábban volt érvényes. Az új mérce akkor engedi meg a kimentést, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor. A kontraktuális kárfelelősségi rendszerben pedig a felelősség jogalapja a vétkességtől független, de nem kimenthetetlen helytállás (6:142. §).

A kollégiumvezető közölte: még tavaly elhatározták, hogy – legalábbis a Szegedi Ítélőtábla területén – megvizsgálják, melyek a kontraktuális kártérítés joggyakorlatban felmerülő vitás kérdései az első tapasztalatok alapján. Ezeknek a tárgyalását a tanácsadó testület megkezdte, de még nem született állásfoglalás.

Kemenes István felhívta a figyelmet, hogy az új Ptk. nem csak szétválasztja a kontraktuális és a deliktuális kártérítést, hanem a választási lehetőséget is kizárja a károsult számára. A párhuzamos kártérítési igények kizárásáról szóló rendelkezés (6:145. §), az úgynevezett non-cumul elv azt jelenti, ha a felek között szerződéses jogviszony áll fenn, a jogosult csak kontraktuális kártérítés címén érvényesítheti az igényét, és nem választhatja a deliktuális kártérítés tényállásait, többek között a veszélyes üzemi felelősséget sem. Ezzel kapcsolatban a bíró megemlítette, hogy a Szegedi Ítélőtábla egy nemrégiben hozott ítéletében megállapította: a vízicsúszda üzemeltetője kártérítési felelősséggel tartozik, ha a baleset az általa nem ismert kritikus súlyhatár túllépése, és ezzel összefüggésben a megengedettnél nagyobb felgyorsulás miatt következik be. (Pf.III.20.035/2007)

A tanácsadó testület jelenleg három jogvitás kérdéssel foglalkozik: a kontraktuális felelősség alóli kimentéssel, az ingyenes szerződés megszegésével, valamint a megbízásos szerződések körében alkalmazható felelősségi alakzattal.

A kollégiumvezető emlékeztetett: a kontraktuális felelősség alóli kimentés esetében három konjunktív feltétel van: a külső, az elkerülhetetlen és a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény. A kérdés az első fordulathoz kapcsolódik: mi minősül ellenőrzési körön kívül eső, külső körülménynek? Továbbá: vannak-e olyan körülmények, amelyekre a fél nem képes hatást gyakorolni, általa nem befolyásolható, mégis az ellenőrzési körén belül merülnek fel? Az előadó szerint az a tény, hogy a szerződésszegő fél az adott körülményt nem volt képes befolyásolni, illetve hatást gyakorolni rá, nem azt a kérdést dönti el, hogy a körülmény az ellenőrzési körön belüli vagy kívüli volt-e, hanem azt, hogy elkerülhetetlen, elháríthatatlan volt, vagy pedig elkerülhető.

Az előbbihez kapcsolódik a második vitatott kérdés is: az ingyenes szerződés megszegésével okozott kártérítés esetében választható-e a veszélyes üzemi deliktuális felelősség? A testület elé beterjesztett javaslat szerint a Ptk. merev alkalmazása abszurd eredményre vezetne, de jogértelmezéssel más eredményre is lehet jutni. A táblabíró véleménye szerint a jogalkotói szándék nem irányulhatott a veszélyes üzemi felelősség kizárására.

A megbízásos szerződések körében alkalmazható felelősségi alakzat kapcsán közölte: el kell dönteni, hogy alkalmazható-e a kontraktuális kárfelelősség objektív szintje, vagy lehetséges eltérő értelmezés. Hétköznapi nyelvre lefordítva: az ügyvéd, a szakértők, a könyvvizsgáló és a vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége objektív természetű vagy felróhatósági alapú? A testület elé beterjesztett javaslat szerint a megbízásos szerződések körében nem alkalmazható a 6:142. §, azaz ebben a körben a felelősség nem objektív, hanem felróhatósági alapú.

Fézer Tamás, a Debreceni Egyetem jogi karának dékánhelyettese, habilitált egyetemi docens a Ptk. új elévülési szabályainak tanácsadó testületi értelmezéséről számolt be.

Mint elmondta: az elévülést megszakító okok szerződésben való kibővíthetősége kapcsán nem alakítottak ki egységes álláspontot, hanem két egyenértékű, zárt logikai rendszerbe foglalható érvelést fogadtak el.

Az egyik értelmezés szerint, mivel a felek az elévülési időt is meghatározhatják, az elévülést megszakító okok körét is bővíthetik. Az egyetlen kogens szabály az, hogy az elévülés kizárása semmis [6:22.§ (4)]. A kötelezetthez intézett „felhívás” – a felek erre irányuló kikötése esetén – megszakíthatja az elévülést, mivel a felek az elévülési időt is szabadon megváltoztathatják a törvényhez képest. 

A másik értelmezés szerint a Ptk. rendelkezéseiből arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó ellenőrizni kívánja a követelések érvényesítését és ezt kétféle technikával teszi. Egyfelől megadja az elévülés idejét, másfelől szabadságot is ad a feleknek az elévülés idejének meghatározására. Ugyanilyen szabadságot azonban nem ad a törvény az elévülést megszakító okok bővítésére. A jogalkotói döntés mögött, amely nem tekinti az írásbeli felszólítást az elévülés megszakadását eredményező körülménynek, az áll, hogy e megszakítási ok ellentétes az elévülés intézményének lényegével, mert nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő meghosszabbítására ösztönöz.

Szeibert Orsolya, az ELTE jogi karának habilitált egyetemi docense a családjog körében elfogadott testületi véleményekről adott tájékoztatást. Három témakört említett: a közös szülői felügyeletet, a gyermektartást és a gyermek meghallgatását.

A közös szülői felügyelet szabályozásnak az a célja – magyarázta a habilitált egyetemi docens –, hogy a bíróságnak ne kelljen a kapcsolattartást rendeznie. Ez azt feltételezi, hogy a szülők között olyan együttműködési készség van, amely mellett nincs szükség a kapcsolattartás külön rendezésére. A tanácsadó testület álláspontja szerint a közös szülői felügyelet mellett a kapcsolattartásban való megállapodás még akkor sem jogszabálysértő, ha a két jogintézmény elvileg kizárja egymást. A feleknek a kapcsolattartás kérdésében kötött egyezsége közös szülői felügyelet mellett is jóváhagyható. A másik állásfoglalásuk arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy a közös szülői felügyelet keretei közötti „váltott elhelyezés” esetében megjelölhető-e mindkét szülő lakása a gyermek lakóhelyeként? Mint ismeretes, közös szülői felügyeletkor a szülőknek nem kell megegyezniük a kapcsolattartás kérdésében, de a gyermek lakóhelyét meg kell jelölniük. A testület véleménye szerint váltott gondoskodás esetén is csak egy nyilvántartott lakóhelye lehet a gyermeknek. A szülők ezért kötelesek a gyermek lakóhelyének a rögzítésére.

A következő megválaszolandó kérdés így szólt: mentesülhet-e a gyermektartásdíj fizetésének kötelezettsége alól a kötelezett, ha a gyermek kiskorúsága alatt megkezdett középiskolai tanulmányait a nagykorúságának elérése, de a 20. életévének betöltése előtt tovább folytatja? A korábbi bírói gyakorlat kiskorúként kezelte azt a nagykorú gyermeket, aki tovább folytatta a középfokú tanulmányait, amennyiben vélelmezni kellett a rászorultságát. Ezen az új Ptk. úgy változtatott, hogy a 18 és 20 év között középfokú tanulmányokat folytató gyermekeknél kettébontotta az eseteket: vélelmezni kell a rászorultságot, de az érdemtelenség és a teljesítőképesség hiánya tekintetében a rokontartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A testület úgy foglalt állást, hogy a 18 és 20 év közötti, középiskolai tanulmányait folytató nagykorú gyermek nem minősül a 4:220.§ (2) bekezdésben meghatározott továbbtanulónak.

Ebből következően a kiskorúval esik egy tekintet alá. Az ilyen gyermek nem minősülhet érdemtelennek, és a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles őt eltartani.

Szeibert Orsolya a gyermek meghallgatása kapcsán megfogalmazott véleményt rendkívül előremutatónak minősítette. Kimondták ugyanis, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben a gyermek meghallgatása mellőzhető, ha azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a gyermek meghallgatása kötelező, a szülők előadása egyező, és az kiterjed arra is, hogy ezekről a gyermeket tájékoztatták és bevonták a döntésbe. Ilyen nyilatkozatot a bíróság a megegyezéses bontóperekben is elfogadhat. Ugyanakkor, ha a bíróságnak kétsége támad abban, hogy a közös akaratnyilatkozat önkéntes és befolyásmentes, vagy hogy a gyermek érdekében áll-e az, amiben a szülők meg akarnak állapodni, akkor a gyermek véleményét a szülők egyező nyilatkozata ellenére is ki kell kérni.

forrás: Jogi Fórum

Szigorodtak a politikai reklámok kihelyezésére vonatkozó szabályok - Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők

p, 06/23/2017 - 14:51

A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén.

Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
    

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.    
    

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
    

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
    

Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. 
    

A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
    

A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
    

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba. 
    

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
    

Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
    

Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

forrás: Jogi Fórum

Új terrorelhárítási törvénytervezet - Bírálta a francia ombudsman a javaslatot

p, 06/23/2017 - 13:13

Bírálta a francia emberi jogi ombudsman pénteken az új terrorelhárítási törvénytervezetet, amely a rendkívüli állapot több intézkedését is átemelné az általános jogi szabályozásba. Jacques Toubon szerint a javaslat "kiegyensúlyozatlan a biztonság és a szabadság" között és "a nemzeti összetartozás szétesését" eredményezheti.

Gérard Collomb kormányülésen mutatta be a tervezet fő pontjait, amelynek az a célja, hogy a rendkívüli állapotot a várhatóan utolsó, hatodik hosszabbítás után november 1-én megszüntessék. A rendkívüli állapot a 2015. november 15-i 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merénysorozat óta van érvényben Franciaországban a fokozott terrorfenyegetettség miatt.
    

A bírói szakszervezetek és az emberi jogok szervezetek elsősorban a házi őrizetben tartás és a házkutatások új szabályozási terve ellen tiltakoznak, azok ugyanis álláspontjuk szerint sértik az egyéni szabadságjogokat.
    

Az ombudsman az RTL rádiónak adott interjúban úgy ítélte meg, hogy a tervezet "valóságos mérgezett pirula", mert az intézkedések "a lakosságnak egy bizonyos kategóriáját érintik, olyan embereket, akik valamilyen módon a muzulmán valláshoz tartoznak".
    

A rendkívüli állapot idején a rendőrség bírói felhatalmazás nélkül bárkinél bármikor tarthat házkutatást, és minden olyan embert, aki a közrend megzavarása szempontjából gyanúsnak ítél meg, házi őrizetben tarthat. Ezen intézkedések átemelése az általános jogba kapta a legtöbb bírálatot, ezért a törvénytervezet szerint ezekhez csak bírói ellenőrzés mellett lesz joga a rendőrségnek.
    

"Úgy gondolom, hogy a bírók fogják szavatolni az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását" - mondta Gérard Collomb belügyminiszter. Christophe Castaner kormányszóvivő pedig arra emlékeztetett, hogy a törvényben az is szerepelni fog, hogy ezek az intézkedések "csakis és kizárólag" terrorizmus gyanúja esetén vehetők igénybe.
    

"Olyan fenyegetettség alatt vagyunk, amely tartóssá vált, de a rendkívüli állapot nem lehet többé a megoldás" - mondta a kormányszóvivő. "Ezért meg kell teremteni a rendkívüli állapot feloldását, de a jogi arzenálunkat adaptálni kell ahhoz, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzünk ahhoz, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az általános jog keretien belül is hatékony legyen" - tette hozzá.
    

A törvénytervezet négy alappilléren nyugszik.
    

A prektusok ezentúl a terrorfenyegetettség célpontjának tekinthető nagyobb események vagy épületek körül biztonsági övezetet hozhatnak létre, ahol szabályozhatják a belépést, a közlekedést, a parkolást, a belépők átvizsgálását, beleértve a biztonsági motozást és a csomagok átvizsgálását.
    

A terrortámadások megelőzésére a prefektúrák maximum fél éves időtartamra bezárathatnak olyan vallási vagy kulturális helyeket, ahol terrorcselekményre vagy erőszakra buzdító beszédeket, gondolatokat, eszméket hirdetnek, vagy az ilyen tetteket dicsőítik. A rendkívüli állapot alatt eddig 16 ilyen helyet záratott be a belügyminisztérium.
    

A közrend biztonságára különösen súlyos veszélyt jelentő magatartást mutató emberekkel szemben is felléphetnek a prefektúrák, ha a gyanúsított kapcsolatba lépett terroristának tekintett szervezetekkel vagy emberekkel, illetve ha terrorizmusra buzdító nézeteket képvisel vagy támogat.
    

Az ilyen embereknek a rendőrség pontosan meghatározhatja, hogy milyen körzetben tartózkodhatnak, de a rendkívüli állapottal ellentétben a korlátozásnak lehetővé kell tennie, hogy a gyanús személy családi vagy szakmai életét folytathassa. Ennek érdekében az elektronikus nyomkövető is alternatíva lehet a gyanús ember számára, akinek minden nap meg kell jelennie a rendőrségen ellenőrzésre, ahol közölnie kell minden elektronikus kommunikációs eszközének felhasználói nevét. 
    

A rendőrség továbbra is elrendelhet házkutatásokat, akár éjjel is, de azokhoz előzetes bírói engedélyt kell kérnie és a lefoglalt eszközök átvizsgálása is csak bírói felügyelet mellett történhet. 
    

A törvénytervezet várhatóan júliusban kerül a parlament elé.

forrás: Jogi Fórum

Párizsi klímavédelmi egyezmény - Megerősítették elkötelezettségüket az uniós vezetők

p, 06/23/2017 - 12:13

Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az európai uniós tagországok állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön: az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra.

Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit.
    

A szerződés a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések sarokköve, valamint kulcsfontosságú eleme az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének - mutattak rá hozzátéve, hogy az Európai Unió és tagállamai szorosabbra fonják az együttműködést nemzetközi partnereikkel, szolidaritást vállalva a jövő nemzedékeivel.
    

Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára.
    

A párizsi egyezményt 2015 végén csaknem 200 ország írta alá. Vállalásai teljesítéséhez az Európai Uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

forrás: Jogi Fórum

Uniós polgárok az Egyesült Királyságban - Maradhatnak a kiválás után is az ott élők

p, 06/23/2017 - 10:36

Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - közölték brit kormányzati források az uniós vezetők brüsszeli találkozóján.

May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot - tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.
   

A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.
    

Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
    

Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
    

A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. "Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon" - közölte May a beszámolók szerint.
   

A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.
    

Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a Brexit-tárgyalások fóruma.
    

Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata "jó kezdet", ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír-északír határellenőrzésről.
    

"Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)" - mondta hozzátéve, hogy "sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig".
    

A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A "huszonhetek" abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.

forrás: Jogi Fórum

Fókuszban a bíróság - Fotópályázat amatőr fotósok részére

p, 06/23/2017 - 10:06

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke idén is meghirdette a „Fókuszban a bíróság” című fotópályázatot amatőr fotósok részére.

PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK:

I. Portré, emberábrázolás 

Bírák, igazságügyi alkalmazottak, portré, emberábrázolás, munka közben ábrázolás, otthondolgozás (a bíró hozzájárulásával). A pályázók képsorozatokban, illusztrált szituációkban is gondolkozhatnak, pl.:a bíró egy napja, a döntés előtt, a döntés pillanata. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

II. Műemlékek, műkincsek 

Épületrészletek, műtárgyak. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

III. Használati tárgyak, eszközök 

Eszközök, tárgyak: ajtók, ablakok, pulpitus.  A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

IV. Digitális bíróság 

Digitális eszközök a bíróságon. Digitalizáció megjelenése a bíróságokon. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

DÍJAZÁS:

  • Az egyes kategóriák nyerteseinek díja: 200.000 Ft
  • OBH elnöki különdíj: 25.000 Ft
  • Bíráló Bizottság különdíj: 25.000 Ft
  • Közönségdíj: 25.000 Ft

PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: 2017. október 5., csütörtök 12 óra 

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE:

Országos Bírósági Hivatal Kommunikációs Osztály 1055 Budapest, Szalay utca 16.

Letölthető a pályázati felhívás, a regisztrációs lap és a pályázói nyilatkozat. A pályázati felhívás a bíróságok központi internetes oldalán, valamint az OBH Facebook oldalán is elérhető: http://birosag.hu/media/aktualis/az-obh- meghirdeti-2017- es-fokuszban-birosag-fotopalyazatot

https://www.facebook.com/obhbirosag/.

További információ a sajtoszoba@obh.birosag.hu e-mail címen kérhető.

forrás: Jogi Fórum

Rendkívüli ülést tart a Ház - A plakáttörvény-javaslatot tárgyalják a képviselők

p, 06/23/2017 - 09:42

Rendkívüli ülést tart a kormánypártok kezdeményezésére ma az Országgyűlés. Egyetlen jogszabály lesz napirenden: a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik délelőtt 11 órakor, majd a Ház megvitatja az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításokról szóló törvényjavaslathoz, vagyis úgynevezett plakáttörvényhez érkezett változtatásokat.
    

A jogszabályt, amely szigorítaná a politikai plakátok kihelyezését, a Ház múlt szerdán egyszer már elfogadta, ám csupán az egyszeri többséget igénylő részeket szavazták meg, a sarkalatos passzusokhoz nem volt elegendő támogatás. 
    

Az így hiányosan elfogadott javaslatot másnap a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
    

A Ház ismét szavaz a változtatásról, majd interpellációkra, azonnali kérdésekre és kérdésekre is sor kerül.

forrás: Jogi Fórum

Pert nyert az EMNP alelnöke a román csendőrség ellen - A döntés nem jogerős

cs, 06/22/2017 - 14:48

Első fokon pert nyert a román csendőrség ellen Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, akit több társával együtt a kolozsvári március 15-i ünnepség alkalmából emeltek ki a tömegből, amiért Erdély-zászlóval vonultak az ünneplők között.

A bíróság határozatáról az EMNP számolt be csütörtökön közleményben. A bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését a párt által megbízott ügyvéd kezdeményezte. A csendőrség 30 napon belül támadhatja meg az első fokú ítéletet.
    

Soós Sándor üdvözölte a bíróság döntését. Elmondta: meggyőződése, hogy a csendőrség alkotmányos jogot sértett, s ezért azt tervezik, hogy feljelentik a hatóságot túlkapás miatt, amennyiben jogerősen megnyerik a pert. A hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el, gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintve Erdély zászlaját.
    

A csendőrség később azt állította, hogy nem az Erdély-zászlóért bírságolt, hanem azért, mert a felvonulók megtagadták a vitatott zászlók bevonását a szervezők kérése ellenére.
    

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek akkor "perverziónak" nevezte, hogy a hatóság a szövetségre - mint szervezőre - próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget. Közölte, a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette a szervezőket, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes jelkép, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. Csoma szerint a felvonuláson is a csendőrség kérte a szervezőket, hogy szólítsák fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
    

Az incidens után az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a román belügyminiszterhez kifogásolva a csendőrség eljárását.

forrás: Jogi Fórum

Chatbotom van, és nem félek használni! - Hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában

cs, 06/22/2017 - 13:24

Napjainkban egyre többen fedezik fel az üzenetküldő platformok keretében működő chatbotok kommunikációs előnyeit, melyen keresztül hatékonyan érhetőek el a felhasználók. Az eszköz használatakor azonban biztosítani kell az ügyfelek adatvédelmi jogait és informatikai védelmét is. „Garantálni kell, hogy adataik nem kerülnek rossz kezekbe, és csak arra a célra használják fel ezeket, amelyhez hozzájárultak.” – figyelmeztetett dr. Dudás Gábor, a KLART Legal szakértője a Chatbotom van, és nem félek használni! avagy hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában címmel tartott meetupon.

A chatbot egyszerűsége és nagy elérése miatt óriási lehetőséget jelenthet a gazdaság legkülönbözőbb területein, de veszélye is ebben rejlik. Sokan alkalmazhatják óvatlanul: a fejlesztők nem figyelnek a biztonságra, hogy ne csorbítsák a felhasználói élményt, és az emberek is óvatlanok lehetnek saját adataikkal. Azt a megoldást kell megtalálni fejlesztőnek, megrendelőnek, IT biztonsági szakértőknek és jogászoknak közösen, amely által megmarad az eszköz sokoldalúsága, de már kellő biztonságot is nyújt.

„A chatbot egy olyan szoftveres eszköz, amely képes kiváltani az applikációkat és sokszor a weboldalakat is.” Business Insider emelte ki Rátz Tibor, a Telenor munkatársa. Szabó Csenger, a BotCool ügyvezetője szerint olyan üzenetküldő platform, amelyek képesek elérni és végigvezetni az ügyfeleket egyszerű folyamatokon. Dudás Gábor szerint a chatbot jogilag egy intelligens call center, amelyen automatizált eszközzel történik az adatfeldolgozás, és ez többlet adatvédelmi kötelezettséggel jár.

A chatbot megkerülhetetlen marketing eszköz, mert 2016-ban már több mint 1,4 milliárd ember használt üzenetküldő alkalmazást havonta, többen, mint ahányan közösségi oldalakat. Az e-mailben küldött üzeneteket 22,8%-ban, a Messengeren küldötteket 84,3%-ban nyitották meg, az e-mailnél az átkattintás 3,2% volt, a Messengernél 28,3. A chatbotok lehetnek például e-commerce botok, amely vásárlási folyamatokat menedzselnek, személyes asszisztensek, amelyek segítik az edzés program megvalósítását, infobotok, melyek feladata lehet pl. egy konferencián tájékoztatás a programokról vagy vásárlásösztönző kampányokat folytató chatbotok. A megoldás előnye, hogy platformfüggetlen, nagyon egyszerű a belépés, a botfejlesztés gyorsabb és olcsóbb, mint egy appé.

A chatbotok azonban számos adatvédelmi kockázatot is hordoznak, figyelmeztetett Németh Antal, a KPMG IT kockázatkezelési tanácsadója. Veszélyt jelenthetnek azok, akik a chatboton magukat másnak kiadva próbálnak megszerezni adatokat. A biztonsághoz vezető első lépés, hogy a chatbotok két lépcsőben azonosítsák a felhasználót és a munkamenetét. Nagyon fontos, hogy a munkamenetből lehessen kijelentkezni, mely ne csak a felhasználónál, hanem a szolgáltatónál is zárja le a folyamatot. A végpontok között titkosítsák az üzeneteket, a felhasználón és a szolgáltatón kívül senki más ne ismerhesse meg azt. Végül, de nem utolsó sorban az üzenetek semmisítsék meg önmagukat.

Dudás Gábor, a KLART Legal adatvédelmi szakértője, partnere előadásában rámutatott, hogy jogi szempontból az egyik problémát az adatkezelő fogalmának meghatározása okozza. A jelenlegi jogszabályok szerint a szolgáltató és a platformot biztosító közvetítő egyetemlegesen felelősek, mert mindkettő olyan helyzetben van, hogy meghatározhatja, hogyan használja az adatokat. Ellenben a szolgáltató nem tudja, hogy mit csinál a platformot biztosító – sokszor globális – szolgáltató ezekkel. Ennek ellenére egy vitás ügyben könnyebb a kisebb szereplőt utolérni és szankcionálni a jogszerűtlen adatkezelésből fakadó károkért. „A szolgáltatók tehát nagy kockázatot vállalnak a közös adatkezeléssel. ” – emelte ki dr. Dudás Gábor.

Mivel a chatboton jogi szempontból automatizált eszközzel történik az adatfeldolgozás, fokozottabb adatvédelmi tájékoztatási kötelezettséggel jár. Az érintetteknek tudniuk kell arról, hogy mi történik az adataival, ki az adatkezelő, mennyi ideig használják ezeket stb. Az automatizált eszközzel történő adatfeldolgozás esetében azt is közölni kell, hogy egy automatával állunk szemben, és kérésre egyszerűen, közérthetően el kell magyarázni a rendszer működési elveit is.

Komoly problémába ütközhet az interneten szolgáltatott adatok tekintetében teljes bizonyító erejű magánokirat / írásbeli nyilatkozat beszerzése, ugyanis a bíróság nem feltétlenül fogja elfogadni a felhasználó elektronikusan megadott beleegyezését.

A GDPR alapjában véve nem vezet be új szabályokat a chatbotok területén, de néhány ponton jobban körvonalazza a kötelezettségeget, és persze köztudottan nagyobb bírsággal fenyegeti azokat, akik megszegik a régi-új szabályokat. Jobban oda kell figyelni például arra, hogy a felhasználók profilját csak hozzájárulással lehet megalkotni, vagy akkor, ha a szerződés teljesítéséhez ez elengedhetetlenül szükséges. Pedig a chatbotok a fent elmondottak szerint perszonalizáltak, vagyis nem működhetnek profilalkotás nélkül, miközben a hozzájárulás meglétét nehéz bizonyítani. A megoldást az jelentheti, ha az általánosabb célokra, például marketing, amelyhez még nem kellenek érzékeny adatok, használjuk a chatbotot, de az érzékeny adatot igénylő pontokon, már más módon szerezzük be a hozzájárulást. Fontos az adatvédelmi szempontok érvényesítése a folyamat minden pontján (privacy by design). Ennek érdekében a GDPR hatályba lépése után már kötelező lesz a hatásvizsgálat. Minden tervezett chatbotot át kell világítani adatvédelmi szempontból már a fejlesztés előtt.

Az adatvédelmi megfelelés érdekében érdemes minél inkább leválni a közös médiafelületről, és egyedüli adatkezelői szerepre törekedni. Előre fel kell készülni a működés során szükséges tájékoztatási kötelezettségekre, meg kell oldani a hozzájárulások igazolhatóságának kérdését.

forrás: Jogi Fórum

Eskü a legfontosabb társadalmi értékek betartására - A bevándorlókat érinti a holland törvény

cs, 06/22/2017 - 13:20

Elfogadta a holland parlament felsőháza is azt a törvényt, amelynek értelmében az integrációs kurzusokon részt vevő, illetve az állampolgárságot kérelmező bevándorlóknak fel kell majd esküdniük a legfontosabb társadalmi értékek betartására Hollandiában.

A helyi sajtó beszámolói szerint a törvényhozás alsóháza februárban fogadta el a törvényjavaslatot, amely a szenátusi jóváhagyás után október lép majd hatályba.
    

Az új szabályok értelmében a hatóságok elutasíthatják az esküt megtagadó bevándorlók kérelmét a tartózkodási engedély vagy az állampolgárság megadására, ráadásul az érintettek akár 340 eurós pénzbüntetéssel is sújthatók.
    

Az eskü szövegében kitérnek a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás eszméire. Mint írják, Hollandiában a törvény betartása mellett mindenki azt gondol, tesz és mond, amit akar. Kiemelik: minden állampolgár egyenlő, elfogadhatatlan a nemen, valláson, származáson vagy szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció. Emellett a társadalmi részvétel fontosságát is hangsúlyozzák, amelyhez a dokumentum szerint hozzátartozik a holland nyelv használata is.

forrás: Jogi Fórum

Távszerencsejátékok engedélyezése - Nem összeegyeztethető a magyar szabályozás a szolgáltatásnyújtás szabadságával

cs, 06/22/2017 - 10:44

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A C-49/16. sz. ügyben hozott ítélet Unibet International Ltd kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala

E szabályozás először hátrányosan megkülönböztető módon, majd pedig nem átlátható jellege révén korlátozta a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy ilyen játékokat szervezzenek Magyarországon

A Unibet International máltai társaság, amely többek között távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozik, és e célból több tagállam által kiadott szerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkezik.

A magyar hatóságok 2014-ben megállapították, hogy a Unibet magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, jóllehet nem rendelkezik az e tevékenység gyakorlásához Magyarországon szükséges engedéllyel. E hatóságok ezért egyrészt 2014. június 25-én elrendelték a Unibet internetes oldalainak a Magyarországról történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, másrészt pedig 2014. augusztus 29-én bírságot szabtak ki e társasággal szemben.

A Unibet az említett két határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (Magyarország), arra hivatkozva, hogy a határozatok alapjául szolgáló magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A Unibet e tekintetben úgy véli, hogy jóllehet a vitatott időszakokban a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők elvileg engedélyhez juthattak Magyarországon, amely alapján távszerencsejáték-szervezést folytathattak (mivel az ilyen szolgáltatások nyújtása nem minősült állami monopóliumnak), a gyakorlatban lehetetlen volt e szereplők számára az ilyen engedély megszerzése.

A Unibet álláspontja szerint ugyanis Magyarország ezen időszakokban nem írt ki koncessziós szerződés megkötésére irányuló nyilvános pályázatot, amely lehetővé tette volna a szükséges engedély megszerzését. A Unibet ezenfelül úgy véli, hogy Magyarország a gyakorlatban kizárta számára a magyar jogban előírt azon lehetőséget, hogy „megbízható” szerencsejáték-szervezőként ilyen szerződéseket kössön.

E körülmények között a magyar bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy a szóban forgó magyar szabályozás összeegyeztethető-e a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a kérdéses nemzeti szabályozás, amely tiltja a szerencsejátékok közigazgatási hatóságok előzetes engedélye nélküli szervezését, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül.

A Bíróság ezt követően rámutat arra, hogy a 2014. június 25-i határozatot elfogadásának alapjául szolgáló nemzeti szabályozás szerint a „megbízható” szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet kellett folytatniuk Magyarországon. A Bíróság azonban úgy ítéli meg, hogy az ilyen követelmény eltérő bánásmódnak minősül, mivel az hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest, amelyek könnyebben teljesíthetik e feltételt. Ezért a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt szabályozás hátrányosan megkülönböztető, ebből következően pedig ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A 2014. augusztus 29-i határozat alapjául szolgáló nemzeti szabályozást illetően a Bíróság megállapítja, hogy a valamely tagállamban három éven keresztül szerencsejáték-szervezésre irányuló tevékenység folytatására irányuló kötelezettség azon vállalkozásokkal szemben való előírása, amelyek „megbízható” szerencsejáték-szervezői jogállást kívánnak szerezni, nem hozza előnyösebb helyzetbe a fogadó tagállamban letelepedett gazdasági szereplőket, tehát az főszabály szerint igazolható olyan közérdekű céllal, mint amilyen a fogyasztók vagy a társadalmi rend védelme.

Ugyanakkor e szabályozás nem felel meg az átláthatóság követelményének, mivel sem a nemzeti hatóságok jogköreinek a „megbízható” szerencsejáték-szervezők számára a koncessziók odaítélésére irányuló eljárás során való gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, sem pedig a szerencsejáték-szervezők által az ajánlatuk megtétele kapcsán teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy e szabályozás szintén ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A Bíróság végül pontosítja, hogy a fent hivatkozott elvvel ellentétesnek minősített jogszabályok alapján semmilyen szankció nem szabható ki.

forrás: Jogi Fórum

Lezárult az állami vagyon utóellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai

cs, 06/22/2017 - 09:46
Az Állami Számvevőszék elvégezte az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek utóellenőrzését a 2015. december 29. – 2017. január 3. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ megállapította, hogy az intézkedési tervekben meghatározott 23 feladatból az ellenőrzöttek tizenegyet határidőben, négyet határidőn túl hajtottak végre, amelyekkel hozzájárultak az állami vagyonnal való szabályos gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, az átláthatóság érvényesítéséhez. A három részben végrehajtott, illetve az öt végre nem hajtott intézkedés miatt azonban, az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll.

Új átláthatósági szabályok kidolgozása - Az adótervezésben közreműködő köztes szereplők az érintettek

cs, 06/22/2017 - 09:36

A Bizottság előrelép az adótervezésben közreműködő köztes szereplőkre vonatkozó új átláthatósági szabályok kidolgozása terén.

Az Európai Bizottság a mai napon új, az olyan köztes szereplőkre, például adótanácsadókra, könyvelőkre, bankokra és ügyvédekre alkalmazandó szigorú átláthatósági szabályokat javasolt, akik vagy amelyek ügyfeleik számára adótervezési konstrukciókat terveznek és kínálnak.

A médiában nemrégiben kiszivárogtatott dokumentumok, például a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy egyes köztes szereplők – általában összetett, határokon átnyúló konstrukciók alkalmazása révén – aktívan segítik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket az adóelkerülésben. A mai javaslat célja az agresszív adótervezés felszámolása az adótervezők és adótanácsadók korábban láthatatlan tevékenységeire vonatkozó ellenőrzés fokozása révén.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU az agresszív adótervezés átláthatóbbá tételének élharcosává vált, és az elvégzett munkának már vannak eredményei. Ma előterjesztett javaslatunk célja az adókikerülési konstrukciókat kidolgozó és értékesítő köztes szereplők felelősségének megállapítása. Ez végső soron a tagállamok adóbevételeinek növekedését eredményezi majd.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Folytatjuk az adózási átláthatóságra vonatkozó menetrend kapcsán megkezdett munkát. A mai napon azokra a szakemberekre irányítjuk figyelmünket, akik elősegítik az adóvisszaélést. Az adóhatóságoknak rendelkezniük kell az agresszív adótervezési konstrukciók megakadályozásához szükséges információkkal. Ma előterjesztett javaslatunk nagyobb jogbiztonságot nyújt azon köztes szereplők számára, akik tiszteletben tartják jogszabályaink szellemiségét és rendelkezéseit, viszont megnehezíti azok dolgát, akik ennek ellenkezőjét teszik. A tisztességesebb adózást Európa-szerte előmozdító munkánk továbbra is eredményes.”

A bizonyos jellemzőkkel és jellegzetességekkel rendelkező, határokon átnyúló adótervezési konstrukciókat, amelyek veszteséget eredményezhetnek a kormányok számára, mostantól alkalmazásukat megelőzően, automatikusan be kell jelenteni az adóhatóságoknál. A Bizottság meghatározta az ilyen konstrukciók főbb jellegzetességeit. Ilyenek például a veszteségek felhasználása az adófizetési kötelezettségek csökkentésére, a különlegesen kedvező adórendszerek, vagy az olyan országokban megengedett módszerek, amelyek nem felelnek meg a jó kormányzás nemzetközi normáinak.

A felsorolt jellegzetességek legalább egyikét magán viselő, határokon átnyúló konstrukcióra vonatkozó bejelentési kötelezettség a következő szereplőket terheli:

  • a köztes szereplő, amely a határokon átnyúló konstrukciót egy vállalkozás vagy magánszemély általi alkalmazásra és felhasználásra kínálja;
  • a tanácsadást igénybe vevő magánszemély vagy vállalkozás, amennyiben a határokon átnyúló konstrukciót ajánló köztes szereplő nem rendelkezik székhellyel az Unióban, vagy amennyiben a köztes szereplőre szakmai titoktartási szabályok vonatkoznak;
  • a határokon átnyúló konstrukciót alkalmazó magánszemély vagy vállalkozás olyan esetekben, amikor a konstrukciót a vállalkozás saját adótanácsadói vagy ügyvédei dolgozták ki. 

A tagállamok egy központi adatbázison keresztül automatikusan kicserélik egymás között az adótervezési konstrukciókról tudomásukra jutott információkat, így időben figyelmeztetést kapnak az adókikerüléssel kapcsolatos új kockázatokról, ami lehetővé teszi számukra, hogy intézkedéseket hozzanak a káros módszerek ellen. A konstrukció bejelentésének kötelezettsége nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a konstrukció káros, csupán azt jelzi, hogy az adóhatóságok alaposabb ellenőrzésére van szükség. A tagállamok ugyanakkor kötelesek lesznek hatékony és elrettentő erejű szankciókat alkalmazni az átláthatósági intézkedéseket nem teljesítő vállalkozásokkal szemben, és ezáltal eredményes intézkedéseket tesznek az adóvisszaélést ösztönző vagy elősegítő szereplők visszatartására.

Az új, átfogó szabályok valamennyi köztes szereplőre, potenciálisan káros konstrukcióra, valamint az összes tagállamra kiterjednek. Az egy vagy több jellegzetességgel rendelkező adózási konstrukciók részleteit a konstrukció ügyfélnek történő kiajánlásától számított öt napon belül jelenteni kell a köztes szereplő székhelye szerinti adóhatóságnál.

forrás: Jogi Fórum

Áldozatsegítő központ nyílt a VII. kerületben - Cél a személyre szabott segítség

sze, 06/21/2017 - 13:58

Az áldozatsegítő központ küldetése a minél inkább személyre szabott segítség nyújtása az áldozatnak - mondta az igazságügyi miniszter az ország első, a főváros VII. kerületében, a Wesselényi utcában megnyílt áldozatsegítő központjának ünnepi megnyitóján.

Trócsányi László szerint az áldozatsegítés megvalósulhat védelemmel, meghallgatással vagy a jogokról és lehetőségekről történő információnyújtással, tájékoztatással. 
    

Hangsúlyozta: az áldozatsegítés büntetőjogi alapokon nyugszik, de nem büntetőjog-központú, majd példaként említette, hogy a VII. kerületben megnyílt központban munkát vállaló 12 munkatárs között jogászok mellett pszichológusok, pedagógusok is vannak. A központ létrehozása jól példázza tárcája évek óta tartó elkötelezettségét az áldozatsegítés iránt - jelentette ki. 
    

Úgy fogalmazott: a minisztériumnak van egy kemény, a jogalkotásban és a jogvitákban edzett kodifikátor arca, emellett pedig van egy lágyabb vonású, szociálisan érzékeny arca, és a jogi segítségnyújtás ebbe a körbe sorolható. 
    

Trócsányi László rámutatott: az áldozat fogalma viszonylag új, a büntetőjog sokáig csak a sértett szót használta. Hozzátette: az új büntetőeljárási kódex korszerű módon tovább erősítette a sértett fogalmának a büntetőeljárásban meghatározott jogállását, újabb eljárási jogokat és garanciákat nyújtva. Az áldozat fogalma azonban tágabb személyi kört jelöl és külön jogszabály rögzíti. Minden sértett áldozat, de nem minden áldozat sértett - fejtette ki a miniszter. Példaként említette, hogy egy bűncselekmény sértettjének hozzátartozói vagy akár a bűncselekmény szemtanúi is lehetnek lelki sérüléseket elszenvedő áldozatok.
    

Hangsúlyozta: mindazok, akik úgy érzik, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés áldozatává váltak, testi vagy lelki hátrányt, érzelmi megrázkódtatást szenvedtek, igénybe vehetik az áldozatsegítő központ szolgáltatását.  
    

A társadalmi jogtudatosság fontosságát hangsúlyozva a miniszter külön kiemelve a civil szervezetek, az egyházak, az önkéntesek szerepét. A lehetséges áldozatokat is védeni kell, amihez szükséges egy áldozatsegítési központú társadalmi szemlélet megteremtése. A családon belüli erőszak esetében  például ha egy áldozat nincs tisztában a jogaival, az újabb bűncselekmények forrása lehet, mert azt gondolhatja, hogy neki tűrnie kell - mondta.
    

Trócsányi László felidézte: 2017 az áldozatsegítés stratégiai éve, és célul tűzték ki, hogy a minisztérium a szakmai iránymutatásokon túl közvetlenül is részt vállaljon az áldozatok tényleges támogatásában.  
    

Vízkelety Mariann, a tárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára többek közt arról beszélt: a központ olyan hely, ahol a társadalom legelesettebb, legkiszolgáltatottabb tagjai is azt érezhetik, hogy nincsenek magukra hagyva, a lehető legrövidebb időn belül segítséget kaphatnak. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti központ mintaként szolgálhat a Miskolcon és Szombathelyen kialakítandó további központoknak.  
    

Ismertette: a tematikus tájékoztató anyagok mellett plakátokkal, kisfilmekkel is igyekeznek megszólítani a rászorulókat, akik a 24 órás ügyeleti rendszerben működő központ mellett a 06-80-225-225-ös ingyenesen hívható telefonszámon is kaphatnak tájékoztatást. Hozzátette: a központban kialakítottak egy úgynevezett patrónus szobát is, ahol ingyenesen juthatnak egyéni vagy csoportos érzelmi támogatáshoz az áldozatok. 
    

Ékes Ilona az ERGO - Európai Regionális Szervezet elnöke a megnyitón azt mondta: az áldozatsegítő szakpolitika általános célja, hogy a társadalmi szolidaritás és a méltányosság elvei alapján nyújtson segítséget az állam azoknak, akiket nem tudott megvédeni a bűncselekményektől. Az új központ munkájába kapcsolódik be az általa vezetett szervezet is - tette hozzá. Célként fogalmazta meg, hogy felkeltsék az érdeklődést annak érdekében, hogy az önkéntesség minél több ember számára legyen vonzó.
 

forrás: Jogi Fórum

Valószínűsítő körülmények, mint bizonyítási eszközök - Az Európai Unió Bíróságának legfrissebb döntése

sze, 06/21/2017 - 12:46

Tudományos konszenzus hiányában valamely oltóanyag hibája, illetve e hiba és valamely betegség közötti okozati összefüggés bizonyítható komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülményekkel.

A C-621/15. sz. ügyben hozott ítélet N. W. és társai kontra Sanofi Pasteur MSD és társai

Az, hogy az oltás beadása és valamely betegség jelentkezése időben közel áll egymáshoz, illetve, hogy a beoltott személy esetében nem volt személyes vagy családi kórelőzmény, vagy hogy jelentős számú esetet jegyeztek fel, amikor ezen oltás beadása következtében ilyen betegség jelentkezett, adott esetben a bizonyításra alkalmas valószínűsítő körülményeknek minősülhetnek.

J. W.-t 1998 végétől 1999 közepéig a Sanofi Pasteur által előállított, hepatitis B elleni oltóanyaggal oltották be. 1999 augusztusában J. W.-nél különböző tünetek jelentkeztek, amelyek alapján 2000 novemberében szklerózis multiplexet diagnosztizáltak nála. J. W 2011-ben elhunyt. Már 2006-ban J. W. és a családja keresetet indított az iránt, hogy a Sanofi Pasteurt a J. W.-nek beadott oltóanyag által állítólagosan okozott kár megtérítésére kötelezzék.

Az ügyben eljáró cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország) többek között megállapította, hogy nincs tudományos konszenzus a hepatitis B elleni oltás és a szklerózis multiplex jelentkezése közötti okozati összefüggés fennállását illetően. A bíróság miután megállapította, hogy nem bizonyított ez az okozati összefüggés, a keresetet elutasította.

A cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljáró francia Cour de cassation (semmítőszék) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a tudományos konszenzus hiánya ellenére, és tekintettel arra, hogy a hibás termékekért való felelősségről szóló uniós irányelv1 értelmében a kár, a hiba, valamint a hiba és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása a károsultra hárul, a bíróság alapul vehet-e komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülményeket az oltóanyag hibájának, illetve az oltóanyag és a betegség közötti okozati összefüggés bizonyításához. A jelen ügyben ugyanis hivatkoztak J. W. kitűnő korábbi egészségi állapotára, a családi kórelőzmények hiányára, valamint az oltás beadása és a betegség jelentkezése közötti időbeli összefüggésre.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az irányelvvel összeegyeztethető az olyan bizonyítási szabályrendszer, amely felhatalmazza a bíróságot arra, hogy konkrét és megcáfolhatatlan bizonyítékok híján komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttese alapján megállapítsa az oltóanyag hibáját, illetve a hiba és valamely betegség közötti okozati összefüggés fennállását, amennyiben a valószínűsítő körülmények ezen együttese alapján kellően nagy valószínűséggel kimondhatja, hogy ez a megállapítás megfelel a valóságnak. Egy ilyen bizonyítási szabályrendszer ugyanis nem eredményezi a károsultra háruló bizonyítási teher megfordulását, mivel ez a szabályrendszer végeredményben a károsultra hárítja azon különböző valószínűsítő körülmények bizonyítását, amelyek együtthatása adott esetben alátámaszthatja az eljáró bíróság azon meggyőződését, hogy hibás az oltóanyag, és hogy az oltóanyag hibája és az elszenvedett kár között okozati összefüggés áll fenn.

Ezenkívül egy olyan követelmény, amely az orvosi kutatásból származó konkrét bizonyítékokon kívül kizárna minden más bizonyítási eszközt, túlzottan nehézzé vagy – amikor az orvosi kutatás alapján nem állapítható meg, de nem is tagadható az okozati összefüggés – lehetetlenné tenné a gyártó felelősségének megállapítását, ily módon kétségessé téve az irányelv hatékony érvényesülését és célkitűzéseinek megvalósítását (mégpedig a fogyasztók egészségének és biztonságának megóvását, és a modern műszaki termelésből eredő kockázatnak a károsult és a gyártó közötti méltányos megosztásának biztosítását).

A Bíróság mindazonáltal pontosítja, hogy a nemzeti bíróságok feladata annak biztosítása, hogy az előterjesztett valószínűsítő körülmények valóban kellően komolyak, pontosak és egybehangzóak legyenek ahhoz, hogy ezek alapján arra lehessen következtetni, hogy a termék hibája – a gyártó által a védelmében előadott bizonyítékokra és érvekre is tekintettel – a kár bekövetkeztének legvalószínűbb magyarázata. A nemzeti bíróság továbbá mindaddig meg kell, hogy őrizze saját mérlegelési szabadságát a tekintetben, hogy az ilyen bizonyítékot jogilag megkövetelt módon terjesztették-e elő, vagy sem, amíg úgy értékeli, hogy kialakíthatja végleges álláspontját.

A jelen ügyben a Bíróság megítélése szerint az, hogy az oltás beadása és a betegség jelentkezése időben közel áll egymáshoz, illetve hogy e betegséggel összefüggésben nem volt személyes vagy családi kórelőzmény, vagy hogy jelentős számú esetet jegyeztek fel, amikor ezen oltás beadása következtében az említett betegség jelentkezett, első látásra olyan valószínűsítő körülményeknek tűnnek, amelyek együttesen annak megállapítására késztethetik a nemzeti bíróságot, hogy a károsult eleget tett a rá háruló bizonyítási tehernek. Különösen akkor fordulhat elő ez az eset, ha az említett valószínűsítő körülmények annak megállapítására késztetik a bíróságot, hogy egyrészt az oltás beadása a legvalószínűbb magyarázat a betegség jelentkezésére, másrészt pedig, hogy az oltóanyag ennélfogva nem nyújtja a jogosan elvárható biztonságot.

A Bíróság egyébiránt leszögezi, hogy a nemzeti jogalkotó vagy a nemzeti bíróságok nem fogadhatnak el olyan, vélelmeken alapuló bizonyítási módot, amely az okozati összefüggés fennállását automatikusan bizonyítja, amint bizonyos, előre meghatározott valószínűsítő körülmények megvalósulnak: egy ilyen bizonyítási mód ugyanis az irányelvben meghatározott bizonyítási teherre vonatkozó szabály megsértését eredményezné.

1 A hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv (HL 1985. L 210., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 257. o.).

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909