Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 1 óra 58 perc

Meghívó migránsoknak? - Új alapokon az uniós menekültügyi rendszer - Elfogadta a dublini szabályozás reformtervezetét az EP

5 óra 14 perc

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a szakbizottság képviselői 43 szavazattal, 16 ellenében fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon.

A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.

Az elfogadott szöveg szerint minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió (EU) területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy, mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén. 

Amennyiben nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása. Ennek célja az, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk.

A szöveg kitér arra is, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férjenek hozzá az uniós forrásokhoz - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.

Gál Kinga: Az új migrációs rendelet meghívót jelent a migránsoknak Európába

"Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis meghívót jelent a migránsoknak Európába" - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelben csütörtökön.

A képviselő elmondta, a tervezet az unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi a továbbiakban arra, hogy védjék határaikat. Ezen túlmenően arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.

A szabályozás részleteit ismertetve elmondta, amennyiben a menedékkérő esetében nem állapítanak meg biztonsági kockázatot, a menedékkérőnek négy olyan országot ajánlanak fel, amelyek kevés embert fogadtak be. A menedékkérő pedig preferencia alapján - korábban már legálisan az adott országban tartózkodott, diplomát kapott, vagy beszéli az ország nyelvét - önmaga választhat egy-egy célország között. Az új szabály továbbá a szülő-gyermek viszony helyében kitágította a rokonság fogalmát testvére, nagyszülőre, unokára is. Egy kiskorú további különleges eljárásban részesül - mondta a képviselő.

Gál Kinga beszámolt arról is, hogy jelentése alapján az EP-s szakbizottság csütörtökön elfogadta az unió külső határain történő biztonsági ellenőrzések erősítéséről szóló javaslatot is. Ennek értelmében az illegális migráció, terrorizmus, vagy más biztonsági kockázat veszélyének elkerülése érdekében szigorúbban ellenőriznék az olyan unión kívüli országokból érkezők iratait is, akikkel szemben nincs uniós vízumkényszer.

Gál Kinga ellentmondásosnak nevezte a két intézkedés egyidejű elfogadását. Véleménye szerint ugyanis az egyik szigorítja a belépést az érvényes iratokkal rendelkező, vízummentességet élvező országokból érkezők esetében. A másik kinyitja a határokat és komoly biztonsági kockázatot jelentve, korlátlanul enged be gyakran okmányok nélküli, ellenőrizetlen belépőket.

A dublini szabályozás reformjának ilyen feltételek szerinti elfogadásával vesztébe rohan Európa - húzta alá a néppárti képviselő.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja kijelentette, hogy határozottan elutasítja a kötelező betelepítés minden formáját, hiszen álláspontja szerint a tagállamok szuverén joga meghatározni, hogy kit fogadnak be területükre.

Véleményük szerint Európa a vesztébe rohan, hiszen egy  ilyen  befogadó rendszert egyértelmű meghívóként fog értelmezni sok százezer ember a harmadik világból. Elfogadhatatlannak nevezték továbbá, hogy az áthelyezés kötelezettséget nem teljesítő tagállamokat pénzügyileg szankcionálnák mind a strukturális alapok, mind a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) juttatásainak csökkentése révén.

Niedermüller Péter: Jó irányba tett lépés a dublini rendszer reformtervezetének elfogadása

"A dublini szabályozás reformtervezetének elfogadása jó irányba tett lépés egy kiegyensúlyozott új menekültügyi rendszer kiépítése érdekében" - jelentette ki Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Brüsszelben csütörtökön.

A képviselő szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket. Az új szabályozás a közös európai teherviselést, a közös európai szolidaritást hangsúlyozza. Nem lezár, hanem szabályozza a lehetséges utakat és az eljárásokat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet célja nem a meglévő ellenőrzések gyengítése, hogy bárki akadálytalanul beléphessen Európába. Ellenkezőleg, nagyon fontos szempontok szerinti vizsgálatot ír elő a nemzetközi védelemhez való jogosultság ellenőrzésére. A tervezettel Európa veszélyeket hárít el, szabályozza a viszonyokat, hogy ellenőrizni, irányítani tudja a migrációs folyamatot - húzta alá a politikus.

A rendszer támogatások és más intézkedések által megpróbálja otthon tartani az Európába vágyókat. Akiknek azonban a hatóságok engedélyezik a belépést Európába, azokat humánus bánásmódban részesíti - közölte a képviselő.

Niedermüller Péter kitért arra, hogy az elfogadott szöveg szerint azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, azok csak korlátozottan férhetnének hozzá az uniós forrásokhoz. Véleménye szerint, aki az Európai Unió tagjának tarja magát, annak az unió politikájának minden területéből részt kell vállalnia.

"Nincs olyan, hogy bizonyos dolgokban részt veszünk, bizonyos dolgokban nem" - fogalmazott a képviselő.

Hozzátette: hogy milyen formában és milyen mértékben "az egy másik kérdés", de aki az kategorikusan megtagadja a részvételt, annak számolnia kell azzal, hogy az Európai Unió más területen majd hasonló eljárásban részesíti - húzta alá a politikus.

forrás: Jogi Fórum

Jóhiszemű pereskedés most és mindörökké - Milyen változásokat hoz az új polgári perrendtartás?

6 óra 3 perc
A peres felek és a per többi résztvevője kötelesek a perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolni és a kötelességeiknek eleget tenni. A bíróság pedig köteles biztosítani, hogy ez tényleg így is legyen. A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései azonban a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesülnek. Miért nem?

Az Unió igazságügyi biztosa is szexuális erőszak áldozatává vált - Jourová azonnali bejelentésre szólít fel

6 óra 3 perc
A szexuális zaklatás elleni, internetes közösségi oldalakon futó #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket szerdán Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki arról számolt be, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált.

Az Igazságszolgáltatás Európai Napja - Október 25-én bepillantást nyerhetünk a polgári igazságszolgáltatás kulisszái mögé

6 óra 30 perc

Október 25-én rendezik meg az Igazságszolgáltatás Európai Napját a bíróságok. A kezdeményezés célja, hogy az állampolgárok bepillantást nyerhessenek a polgári igazságszolgáltatás működésébe, és a bíróságok felhívják az emberek figyelmét arra, hogy hogyan, milyen fórumokon érvényesíthetik jogaikat.

Az Igazságszolgáltatás Európai Napja alkalmából több törvényszék és ítélőtábla is nyílt napot szervez. Ezen a napon a bíróságok minden érdeklődő számára kinyitják kapuikat, és a bírósági épület bemutatásán, előadások tartásán, perszimulációk szervezésén keresztül ismertetik meg az állampolgárokkal a magyar igazságszolgáltatás rendszerét.

Az egyes bíróságok Igazságszolgáltatás Európai Napja alkalmából kínált programjai az alábbiakban megtalálhatóak:

A Szegedi Ítélőtábla meghívója ITT.

A Veszprémi Törvényszék meghívója ITT.

Az Egri Törvényszék középiskolásoknak szóló meghívója ITT.

A Gyulai Törvényszék programja ITT.

forrás: Jogi Fórum

Börtönbüntetéseket lerövidítő törvény - Jogszabályt fogadtak el Romániában a börtönök túlzsúfoltságának orvoslására

6 óra 34 perc

Hatályba lépett Romániában csütörtökön a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvény, amely minden elítéltnek harmincnaponként hat nappal lerövidíti a büntetését, ha olyan közös cellában raboskodik, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra.

A jogszabály azoknak az elítélteknek is lerövidíti a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban tartottak fogva.

A könnyítések nem vonatkoznak azokra, akiknek már kárpótlást ítélt meg emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A "szabadnapok" kiszámításánál az utóbbi öt évet számolják bele, mivel az EJEB 2012-ben hozta meg első, úgynevezett "pilótaítéletét" (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntését) Románia ellen a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerint a büntetés-végrehajtási intézetek a törvény kihirdetése óta eltelt három hónapban felkészültek annak alkalmazására, mindenütt működnek már azok a bizottságok, amelyek a jóváírásokat kiszámolják, így az első lerövidített büntetésű elítélteket már csütörtökön szabadon bocsátják.

A tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az őt faggató újságíróknak, hány elítélt szabadul idő előtt, de megjegyezte, hogy a törvénynek és más intézkedéseknek köszönhetően "jó úton halad" a romániai börtönök túlzsúfoltságának enyhítése. Elmondta: a tárca átvett már a katonaságtól három Buzau megyei kaszárnyát, amelyeket börtönökké alakítanak át, és az is enyhíti a helyszűkét, hogy az utóbbi időben több elítélt szabadult, mint került börtönbe.

Áprilisban az EJEB felszólította Romániát, hogy fél éven belül dolgozzon ki ütemtervet a börtönök túlzsúfoltságának enyhítésére, a büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó körülmények ugyanis sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkelyét.

Az EJEB eddig több mint ötszáz panaszosnak ítélt meg kártérítést, amiért embertelen körülmények között kellett raboskodnia Romániában. A román börtönökből nyolcezer elítéltet kellene szabadon bocsátani a több mint 27 ezerből ahhoz, hogy - az EJEB szabványainak megfelelően - minden rabra jusson legalább négy négyzetméternyi hely.

forrás: Jogi Fórum

Az egyoldalúan kivetett adó a vámmal azonos pénzügyi tehernek minősül - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott

6 óra 47 perc

A magyar gépjárműadó nem összeegyeztethető az Európai Unió és Törökország között létrejött társulási megállapodással, az adó ugyanis vámmal azonos hatású díjnak minősül, amelynek kivetését tiltja a megállapodás - ismertette döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy a közúti árufuvarozást végző Istanbul Lojistik nevű török társaság esetében a magyar adóhatóság 2015 márciusában megállapította, hogy a társaság egyik Törökországból Németországba textilárut fuvarozó teherautója után nem fizették meg a gépjárműadót. A fuvarozócég véleménye szerint a magyar hatóságok által később kiszabott adó vámmal azonos hatású díjnak minősül, amelynek kivetését az EU és Törökország közötti árukereskedelemben tiltja a Törökországgal kötött társulási megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló határozat.

A bíróság arra emlékeztetett, hogy a határozat értelmében megszűntek az unió és a Török Köztársaság közötti behozatali vagy kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, vámmal azonos hatású adónak minősül minden olyan pénzügyi teher, amelyet egyoldalúan vetnek ki, bármi legyen is az elnevezése, alkalmazásának módja és összege, valamint amely a határ átlépésének tényéből eredően sújtja az árukat, amennyiben az nem minősül a szó szoros értelmében vett vámnak.

Ezek ismeretében az uniós bíróság megállapította, hogy a vitatott adó, amely az árukat kizárólag amiatt terheli, hogy azok átlépték a határt vámmal azonos hatású díjnak minősül, így az ez utóbbi határozattal nem összeegyeztethető.

forrás: Jogi Fórum

Visszakövetelt ajándék - Egy kötelem „felébresztése”

9 óra 29 perc

Az ajándék - a juttatás ingyenessége miatt - három esetben a szerződés teljesítése után a megajándékozottól visszakövetelhető. Ezzel a kontraktus utolsó létszakasza - az abból fakadó kötelmekkel együtt - "újranyílik". De milkor kerülhet sor az ajándék visszakövetelésére?

Az ajándékozási szerződés az ingyenes dologszolgáltató ügyletek alaptípusa, immanens jellemzői miatt pedig hatályos jogunk az átlagosnál szélesebb körben teszi lehetővé a szerződés teljesítésének megtagadását és egyes, külön szabályozott tényállások mellett lehetőséget teremt a már szerződésszerűen átadott ajándék visszakövetelésére is. Az ingyenességhez hasonlóan fontos, hogy az ajándékozás – az alimentációs (a tartási és az életjáradéki) szerződésekhez hasonló mértékben – morális és érzelmi elemekkel gazdagon átszőtt kontraktus, hiszen az ajándékozó és a megajándékozott között fennálló bizalmi viszony nélkül (az esetek többségében) nem is jönne létre a megállapodás.

Az ajándékozási szerződés a római jogba Justinianus kodifikációja idején került be. Már ebben a korszakban megjelent az a rendelkezés is, amely alapján az ajándékozó - meghatározott feltételek mellett - az ajándékot visszavonhatta; az erre alapot adó ún. súlyos (vagy durva) hálátlanság eseteit a törvény tételesen meghatározta. (Lásd erről: Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar Polgári Jog – Kötelmi Jog, különös rész, Dialóg Campus, 2004.)

Ingyenessége és a felek konszenzusán és kooperációján túlnyúló emocionális többlet miatt az ajándékozási szerződés létszakaszai – (1) a szerződés létrehozásának folyamata a szerződés megkötéséig, (2) a szerződés létrejötte és a teljesítés közötti szakasz, (3) maga a teljesítés, majd (4) a helytállás fázisa – is sajátosan alakulnak. Az ajánlattételt ebben az esetben ajándékozási ígéretnek nevezik, a szerződés megkötése és a tényleges teljesítés közötti szakasz – amely a forgalmi élet tipikus szerződései körében a tényleges teljesítéshez szükséges gazdasági tevékenység elvégezésének időszaka - lerövidül, vagy el is maradhat (hiszen általában már meglévő dolog a szerződés tárgya, vagy egy már rendelkezésre álló pénzösszeg), a helytállás fázisa pedig kiegészülhet a visszakövetelés tényállásaival.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:236. § értelmében „A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.” Az ajándékozási szándék és ekként a szerződéskötési akarat kialakulását megalapozó szubjektív tényezők miatt a Ptk. lehetővé teszi, hogy az ajándék átadása, illetve a tulajdonjog átszállása előtt az ajándékozó a szerződés teljesítését relatív széles körben megtagadja. A törvényhez fűzött kommentár szerint (Polgári jog I-IV. - Kommentár a gyakorlat számára, szerkesztő: Petrik Ferenc, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2016.) az ajándékozó élethelyzetének változása egyaránt jelentheti vagyonának csökkenését, vagy jövedelemének elvesztését, de egészségkárosodását is; a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás pedig családi, vagy baráti kapcsolatuk megromlásában, bizalomvesztésben, vagy bárminemű sérelem elszenvedésében is állhat; mindegyik esetben feltéve, hogy a változás lényeges legyen, tehát olyan súlyú, amely miatt – a közfelfogás szerint – a szerződés teljesítése már nem várható el.

Az ajándék átadása és a tulajdonjog átszállása után – három, külön szabályozott tényállás mellett - helye lehet az ajándék visszakövetelésének, feltéve hogy az ajándékozott tárgy, vagy a helyébe lépett érték még megvan.

A visszakövetelés a következő, a szerződéskötést követően ekőállt jogcímekre alapítható:

A) Az ajándékozó helyzetének megromlása miatt létfenntartása érdekében szüksége van az ajándék tárgyára.

B) Visszakövetelésnek lehet helye súlyos jogsértés esetén, ha annak elkövetője a megajándékozott, vagy vele együtt élő hozzátartozója, a sértett pedig az ajándékozó, vagy közeli hozzátartozója.

C) Visszakövetelésnek van helye a szerződéskötéskor a felek által ismert olyan feltevés végleges meghiúsulása miatt is, amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

A) Amennyiben az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van az ajándék tárgyára, azt visszakövetelheti a megajándékozottól. Ennek két korlátja van:

  • csak a még meglévő ajándék követelhető vissza (ez esetben tehát az ajándék helyébe lépett dolog, vagy az ajándék értéke követesének nincs helye),
  • csak akkor, ha annak visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását (a törvény tehát két, hasonló helyzetű ember közül a birtokon belül lévő új tulajdonost részesíti védelemben).

A már hivatkozott Kommentárban összefoglalt bírósági gyakorlat alapján a létfenntartás veszélyeztetettségét nem lehet az ajándékozó pillanatnyi anyagi helyzete alapján megítélni: együtt kell vizsgálni az ingyenesen átruházó aktuális vagyoni helyzetét, életkorát és egészségi állapotát, illetve azt, hogy létfenntartásának nehézségeit állandósultnak lehet-e tekinteni. (BH 1999.68., BH 1999.212., BH 1992.245.).

B) Az ajándék visszakövetelésnek lehet helye, ha az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) sérelmére az elkövető a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) súlyos jogsértést követ el. A jogsértés objektív fogalom: egyaránt lehet büntető-, vagy polgári jogi; például becsületsértés, személyhez fűződő jogok, vagy családi jogi kötelezettség megszegése, ugyanakkor a felek viszonyának megromlása, egyszerű tiszteletlenség nem ad alapot a visszakövetelésre. A cselekmény súlyának megítélésénél mérlegelni kell a felek személyes viszonyának tartalmát, és a közfelfogás szerint elvárható együttélési szabályok megtartását. Értékelni kell az ajándékozó közrehatását is, magyarán, hogy a jogsértés megvalósulásában volt-e szerepe.

A visszakövetelésnek ebben az esetben két korlátja van:

  • ha a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg sem az ajándékba adott tárgy, sem az annak helyébe lépett érték,
  • ha az ajándékozó megbocsátotta a sérelem okozását, vagy ha az ajándékozó a visszakövetelés jogával hosszabb ideig nem élt (megbocsátással „egyenértékű” hallgatás).

C) Az ajándékozót a szerződés megkötésére indító feltevés végleges meghiúsulása körében a feltevés fogalmát a joggyakorlat körvonalazta; eszerint az értelemszerűen jövőbeli eseményre, állapotra, magatartásra vonatkozhat és nem azonosítható az ajándékozó esetleges reményeivel, elképzeléseivel, hanem - az ajándékozás körülményeihez, a felek egymás közötti viszonyához és a jövőre vonatkozó terveikhez képest - ésszerűnek és konkrétnak kell lennie [BH 1985.104., BH 1995.464., BH 2000.490.].

A visszakövetelés kötelmi igénynek minősül, ezért a jog gyakorlására az öt éves elévülési határidőn belül van lehetőség, a határidő azonban nem a szerződés teljesítésétől indul, hanem a követelés esedékességétől, tehát pl. a feltevés végleges meghiúsulásától [BH 2014.211.]. Az ajándékozás körében a „forgalom biztonságát” szolgáló szabály, hogy a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A mérték vizsgálásánál jelentősége van az ajándékozási alkalomnak, az általános helyi szokásoknak. Általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak [BH 1995.157.].

Az ajándék visszakövetelésében megtestesülő jogosultság természetét vizsgálva megállapítható, hogy az nem az in integrum restitutio – az eredeti állapot helyreállításának - egy sajátos esete, mert ez esetben nem kell az ingyenesen juttatott előnyt az ajándékozó vagyonában feltétlenül és teljes egészében kompenzálni, hanem csak azt kell visszaszolgáltatni, ami még a megajándékozott vagyonában a visszakövetelési jog gyakorlásakor megvan. Magyarán: nem az eredeti állapotot kell helyreállítani, hanem a jogsértéskori állapotot. (Lásd: Nochta – Kovács – Nemessányi.)

A visszakövetelés jog érvényesítése nem vezet az ajándékozási szerződés érvénytelenségére sem. Ahogy a Kommentár leszögezi: a megtámadásnak és az ajándék visszakövetelésének alternatív érvényesíthetősége esetén - a két jogintézmény „találkozásakor” - először az utóbbi (a megtámadhatóság) kérdésében kell dönteni.

Bíró György a visszakövetelhetőséget egyfajta kötelmet „felébresztő” módozatként nevesíti (Bíró György: Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2003.), hiszen ezen az úton – kivételes jelleggel – egy teljesedésbe ment jogügyletből fakad (új) kötelezettség a szolgáltatás visszaszolgáltatására (és jogosultság annak visszakövetelésére).

Zárásként - egyetértve a Kommentárban foglaltakkal – megállapítható, hogy az ajándék visszakövetelése összességében a tulajdonjog újbóli megszerzésének egy sajátos jogcímét jelenti.

forrás: Jogi Fórum

Szigorú védelem a tengerentúlra továbbított személyes adatoknak - Az új európai-amerikai adatvédelmi egyezmény a gyakorlatban

9 óra 53 perc

Alapvetően jól működik az új európai-amerikai adatvédelmi egyezmény, de a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásán lehetne még javítani - közölte szerdán az Európai Bizottság (EB) a szerződés életbe lépését követő első év tapasztalatait összegző jelentésében.

A személyes adatok transzatlanti áramlásának szigorúbb védelmet biztosító, tavaly augusztus eleje óta működő új rendszer felállításáról azután egyeztek meg, hogy az Európai Bíróság 2015-ben érvénytelenítette az ezt megelőző, úgynevezett "biztonságos kikötő" (safe harbor) megállapodást.

Az Európai Bizottság szakemberei az éves felülvizsgálat során megállapították, hogy az adatvédelmi pajzs megfelelő védelmet biztosít az uniós polgárok adatainak, amelyeket kereskedelmi célokból az Egyesült Államokban működő vállalatokhoz továbbítottak.

Mint közölték: az amerikai hatóságok létrehozták az egyezmény megfelelő működéséhez szükséges szervezeteket és eljárásokat, például az uniós polgárokat megillető új jogorvoslati lehetőségeket. Emellett panaszkezelési és jogérvényesítési eljárásokat alakítottak ki, fokozva az együttműködést az európai adatvédelmi hatóságokkal.

A tanúsítási eljárás megfelelően működik, az Egyesült Államok több mint 2400 vállalat, köztük a Google, a Facebook és a Microsoft számára adta ki a tanúsítványt, a nemzetbiztonsági célú személyesadat-hozzáférést illetően pedig továbbra is fennállnak az amerikai biztosítékok - mutatott rá a brüsszeli testület.

A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyes alkalmazási területeken még lehetne javítani, ezért ajánlásokat fogalmaztak meg az amerikai hatóságok számára. Egyebek mellett azt, hogy proaktívabban és rendszeresen ellenőrizzék, eleget tesznek-e az érintett vállalatok a megállapodás szerinti kötelezettségeiknek, illetve hogy mielőbb nevezzék ki az adatvédelmi pajzs ombudsmanját és töltsék be a Polgári Szabadságjogi Felügyelő Tanács üres helyeit.

"A transzatlanti adattovábbítások rendkívül fontosak gazdaságunk számára, azonban az adatvédelemhez való alapvető jogot akkor is biztosítani kell, ha a személyes adatok elhagyják az EU területét. Első felülvizsgálatunk azt jelzi, hogy az adatvédelmi pajzs megfelelően működik, de van még lehetőség az alkalmazásának javítására" - közölte Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.

Egy ír jogvédő szervezet tavaly októberben megtámadta az egyezményt az Európai Bíróságon, mondván, hogy az nem tartalmaz megfelelő adatvédelmi biztosítékokat, de még nem született ítélet az ügyben, szakértők szerint ráadásul az is lehet, hogy a bíróság illetékesség hiányában elutasítja a keresetet.

forrás: Jogi Fórum

Korlátozott beutazás az Egyesült Államokba - Egy marylandi és egy hawaii szövetségi bíró is felfüggesztette Trump rendeletét

9 óra 57 perc

Egy marylandi szövetségi bíró is felfüggesztette Donald Trump elnöki rendeletét a beutazások korlátozásáról. Egy nappal korábban egy hawaii szövetségi bíró is erről hozott döntést.

Theodore Chuang bíró előzetes intézkedés útján, meghatározatlan időre függesztette fel Donald Trump elnök beutazást korlátozó rendeletének harmadik - és eddig végleges - változatát, ám Derrick Watson hawaii szövetségi bíróhoz hasonlóan az Észak-Koreából valamint Venezuelából érkezők amerikai beutazásának átmeneti tilalmát ő is fenntartotta. 

Az elnöki rendelet Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, valamint Észak-Koreából és Venezuelából korlátozta volna a szigorúbb ellenőrzési rendszer bevezetéséig a beutazást. Korábban Trump két elnöki rendeletet is hozott erről, a másodikban néhány változtatást is eszközölt, de szövetségi bírók mindegyiket felfüggesztették. A harmadik változatot azonban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelső bíróság jóváhagyta. 

Chuang bíró érvelése hasonlatos hawaii kollégája, Derrick Watson bíróéhoz: a kormányzat nem bizonyította be, hogy a nemzet biztonságát ne lehetne az utazási korlátozás bevezetése nélkül is garantálni. 91 oldalas indoklásában a marylandi bíró idézte Donald Trump Twitter-bejegyzéseit és állásfoglalásait, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az elnöki rendelet harmadik változata is ugyanazon muszlimellenes megfontolásból született, mint amit Trump a tavalyi választási kampányban többször is is megfogalmazott. 

Az elnöki rendelet harmadik módosított változatát Donald Trump szeptemberben terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a korlátozásokat az egyes országokban a vízumkiadásnál alkalmazott szigorú ellenőrző eljárások vizsgálata után léptetnék életbe. Az amerikai kormány álláspontja szerint ugyanis ezekben az országokban nem vezették be az előírt szigorító intézkedéseket.

A Fehér Ház a hawaii bíró keddi döntése után közleményt adott ki, amelyben "veszélyesen tévesnek" minősítette azt, ám a marylandi bíró szerdai döntésére egyelőre nem reagált. Elemzők ugyanakkor megjegyzik: a két bíró döntése jelentősen megnehezíti a kormány szándékainak megvalósítását, hiszen az adminisztrációnak most ismét a fellebbviteli bíróságokon kell csatáznia.

forrás: Jogi Fórum

Fegyházból bírálja a büntetés-végrehajtást egy elítélt a Facebookon

11 óra 16 perc

Szabadon garázdálkodik egy elítélt az interneten a sopronkőhidai fegyházból. A 12 éves büntetését töltő férfi a pécsi kézigránátos merénylet egyik résztvevője volt. A 2008-as merényletben ketten vesztették életüket.

B. Sándor facebook posztjaiból számos személyes sérelmén kívül az is kiderül, hogy az elítélt okostelefonnal mászkál a fegyház falai között, az udvarról, a cellájából, a konditeremből és a intézmény konyhájából is megoszt képeket és videókat. Eddig csaknem száz képet és 11 videót posztolt 22 bejegyzésében. A férfi a bejegyzésekben nagyrészt a börtönéletre panaszkodik, de olyan felvételt is közöl, melyben egy haragosát fenyegeti.

„Szerintem nem normális dolog az, hogy moslékkal etetnek és patkányok járkálnak a folyosón!” - írja egy posztjában B. Sándor, aki a börtönéletet bíráló állításait fotókkal is igyekszik alátámasztani. Homályos fényképei tanúsága szerint komoly dohány, tisztálkodási szer és csokoládé készletekeket halmozott fel cellájában.

B. Sándor a leginkább azon háborodott fel, hogy nem tarthatja a kapcsolatot családjával, de elégedetlen a cella méretével, az intézet higiéniájával is. A férfi arról is ír, hogy a tiltott tárgyakat nem a hozzátartozóktól, hanem a büntetés-végrehajtási intézet alkalmazottaitól szerzi be.

„Azt mondják nincs korrupció, a családtól kapott csomagban semmilyen tiltott tárgy nem tud bejönni mert reptéri röntgengép van. Tehát csak a bv dolgozói tudják behozni a tiltott tárgyakat. Én megmutatom mi az igazság!” – fakadt ki egyik videófelvételen B. Sándor, aki szerint nem olyan édes az élet a börtönökben, ahogy azt az országos bv. parancsnok bemutatja a tévében. B. Sándor mindezt súlyos igazságtalanságként éli meg, és kürtöli a nagyvilágba.

Az üggyel kapcsolatban tájékoztatást és állásfoglalást kértünk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától. A mai napon az alábbi választ kaptuk:

A büntetés-végrehajtási szervezet az esettel összefüggő valamennyi körülmény tisztázása érdekében belső vizsgálatot indított. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

A fogvatartottak internetes kommunikációra szolgáló eszközt nem tarthatnak maguknál, így az internet, illetve a közösségi média használata nem engedélyezett részükre.

A hatályos jogszabályok szerint jogerősen elítélt és előzetes letartóztatott fogvatartottak egyaránt használhatnak mobiltelefon-készüléket.

A fogvatartotti mobiltelefonnal csak kimenő hívásokat lehet kezdeményezni, internetezésre, kép rögzítésére, illetve szöveges üzenetek küldésére-fogadására a készülék nem alkalmas. A mobiltelefon beállítása csak a számítógépes nyilvántartásban előre rögzített kapcsolattartókkal történő telefonhívást engedélyezi, a kapcsolattartókhoz rendelt telefonszámokkal.

Tiltott tárgyak büntetés-végrehajtási intézetbe történő bejutása, bejuttatása – annak feltalálása – esetén minden esetben belső vizsgálat indul. A vizsgálat eredményétől függően az esettel érintett személyi állomány tagjával és a fogvatartottal szemben is fegyelmi eljárás, esetleg büntetőeljárás indul.  

 

forrás: Jogi Fórum

Jogalkotói mulasztás a Natura 2000 földterületek értékesítése kapcsán - Az Ab utólagos normakontroll eljárásának megállapításai

11 óra 24 perc

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban foglalkozott a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek értékesítésének egyes jogi kérdéseivel. A határozatnak különleges súlyt ad, hogy az Alkotmánybíróság fennállása óta első ízben vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, azaz a magyarországi biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.

A Natura 2000 földterületek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható. Az Alkotmánybíróság eljárásának háttere, hogy az Országgyűlés felhatalmazásával a Kormány a „Földet a gazdáknak!” Program keretében jelentős mennyiségű, korábban állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Az eljárást kezdeményező 52 országgyűlési képviselő indítványában a Natura 2000 földterületek értékesítésére vonatkozó jogszabályrészlet megsemmisítését kérte. Az indítványozók álláspontja szerint ugyanis a földterületek természetvédelmi értékei kevésbé hatékonyan őrizhetőek meg akkor, ha nem állami, hanem magántulajdonban vannak. 

Az Alkotmánybíróság – korábbi határozatánál szigorúbb zsinórmértéket állítva fel a környezetvédelmi szabályozás tekintetében - kimondta, hogy minden olyan intézkedés alaptörvény-ellenes, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is. A testület ezen túlmenően rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét lehetetlen csak a természetvédelmi területeken megóvni, ebben az ország területének mintegy 22 százalékát kitevő Natura 2000 területek is megkerülhetetlen szerepet játszanak. 

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint jelenleg nem létezik garanciális szabály arra, hogy a Natura 2000 területek értékesítési folyamatában a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe vegyék. A testület emellett megállapította: a hatályos szabályozás nem teremt a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területek tekintetében az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének mind a Natura 2000 területek értékesítése, mind pedig az értékesítést követő hasznosítása szabályozása tekintetében 2018. június 30-ig tegyen eleget. 

A határozathoz Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható, az ügy száma: II/03394/2015.

Üdvözli a jövő nemzedékek szószólója az Ab állásfoglalását

A jövő nemzedékek szószólója üdvözölte az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatát, amelyben az állam mulasztásos alkotmánysértését állapították meg a Natura 2000 területek magántulajdonba adásának szabályozása során - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A közlemény szerint Bándi Gyula a természet védelmének szempontjából kiemelkedő fontosságú fejleménynek tartja, hogy az Ab fennállása óta először átfogóan vizsgálta a biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit. Az Ab a dokumentumban meghatározta az állam természetvédelmi kötelezettségének kereteit, objektív követelményeket támasztva azzal szemben - értékelt a szószóló.

Az alapvető jogok biztosának helyettese a közlemény szerint nagyra értékelte a határozatban található ökológiai szakmai elemzést, amelyben a többi között kiemelték, hogy a biológiai sokféleség megőrzése egymástól elszigetelt, kisebb természetvédelmi területeken nem valósítható meg hatékonyan. Miután a biológiai sokféleség csökkenésének kétharmadáért a mezőgazdasági termelés felelős, a Natura 2000 területek különleges természetvédelmi jelentősége abban áll, hogy megteremti a mezőgazdasági területek közé ékelt természetes ökoszisztémák közötti ökológiai folyosókat - írták.

A szószóló azt is üdvözölte, hogy a határozat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített jelentésre is támaszkodik. A szószóló álláspontjával megegyezően a határozat is kiemeli: a Natura 2000 területek magántulajdonba kerülésekor fontos jogszabályi garanciák hiányoznak, és nem biztosított a meglévő előírások betartásának ellenőrzése sem, ami kevésbé hatékony védelmet eredményez.

Az Alkotmánybíróság döntésének háttere 

A Natura 2000 területekre vonatkozó jogi szabályozás alapjai és keretei az Európai Unió jogából erednek, azonban a részletszabályok megalkotása az egyes EU tagállamok kötelezettsége. 

Az Alkotmánybíróság a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének megkeresésével először a Natura 2000 területek természetvédelmi jelentőségét vizsgálta meg a hazai biológiai sokféleség megóvása érdekében. Az MTA Ökológiai Kutatóintézete tudományos adatokkal támasztotta alá, hogy hazánk biológiai sokfélesége évente 0,44 százalékkal csökken, azaz Magyarország biológiai sokfélesége száz év alatt több, mint egyharmadával fog csökkenni a környezet- és természetvédelem jelenlegi szintjének megőrzése mellett is. Ez az adat illeszkedik abba a globális trendbe, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) évtizedek óta folyó kutatási alátámasztanak, nevezetesen, hogy a világ biológiai sokféleségének pusztulása globálisan 1970-től számítva meghaladta az 58 százalékot, és egyes kutatások szerint a jelenlegi tendenciák mellett a biológiai sokféleség kétharmada is kipusztulhat a 21. század végéig. Különös veszélyben vannak azok a területek, ahol a mezőgazdasági tevékenység és a természet túlélése konkurálnak egymással. A rendelkezésünkre álló tudományos adatok alapján egyértelmű, hogy a biológiai sokféleség csökkenéséért világviszonylatban legalább kétharmad részben az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági tevékenység felel. Ennek megfelelően a biológiai sokféleség csökkenése Magyarországon is sokkal nagyobb intenzitású a mezőgazdasági tevékenységgel érintett élőhelyeken. A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is a gazdálkodással közvetlenül összefüggő hatásokat jelölte meg az egyre romló biodiverzitási adatok elsődleges okaként. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között is egyértelműen csökken hazánk biológiai sokfélesége. 

Az Alkotmánybíróság határozatában a korábbi nagy jelentőségű 28/1994. (V. 28.) AB határozathoz képest is szigorúbb zsinórmértéket állított fel a környezetvédelmi szabályozás tekintetében. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy az Alaptörvény P) cikkének rendelkezése alapján nem csak a jogi szabályozásban történő visszalépés tilos, hanem a korábbi megközelítésen továbblépve, az elővigyázatosság elvéből következően, minden olyan intézkedés is, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is. 

Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően elvi éllel mutatott rá arra is, hogy Magyarország biológiai sokféleségét lehetetlen csak a természetvédelmi területeken megóvni. A hazánkban élő növény- és állatvilág sokszínűségének a jövő generációk számára történő megőrzésében a természetvédelmi területeken túlmenően ugyanis az ország területének mintegy 22 százalékát kitevő Natura 2000 területek is megkerülhetetlen szerepet játszanak. A Natura 2000 hálózaton belül a sajátos környezeti adottságokkal bíró Pannon biogeográfiai régió megóvásáért Magyarország különleges felelősséggel is tartozik, tekintettel arra, hogy a régió 80 százaléka Magyarország területére esik. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta azt is, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem egyértelmű erkölcsi kötelezettség is. Ebben a tekintetben az Alkotmánybíróság kifejezetten utalt Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájára, kiemelve, hogy a jelen nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagyunk gyermekeinkre és unokáinkra, amelyik élhetetlen. Ezzel összhangban az Alaptörvény P) cikke értelmében a természeti erőforrások, így a termőföld és a biológiai sokféleség a nemzet közös örökségének a részét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége. 

Az indítványozók által támadott jogszabályhellyel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Natura 2000 földterületek értékesítése során a Natura 2000 területek sajátos jogállásának feltüntetése az árverési hirdetményben fontos garanciális tartalommal bír: azt a célt szolgálja, hogy a potenciális árverési vevők az árverés kezdetét megelőzően is tájékozódhassanak az adott terület jogállásáról. Ezen rendelkezés megsemmisítése az indítványozók szándékaival szemben nem azt eredményezné, hogy ne kerülhetne sor Natura 2000 területek állami tulajdonból árverési úton történő értékesítésére, hanem csupán azt, hogy az árverési hirdetményben nem kellene feltüntetni a Natura 2000 területek speciális jogállására vonatkozó szabályozást. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályhely megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 

Az Alkotmánybíróság ezt követően hivatalból eljárva megvizsgálta, hogy a Natura 2000 területnek minősülő, állami tulajdonú földrészletek értékesítésével, illetőleg az értékesítést követő hasznosításával kapcsolatosan megállapítható-e jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség. 

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztása során nem azok természeti értéke, hanem sokkal inkább a területek pénzben kifejezhető értéke és ekként az állami bevételek maximalizálása lehet az irányadó szempont a jelenleg hatályos jogszabályok alapján. Ugyancsak nem létezik általános jellegű, garanciális szabály arra, hogy az értékesítés folyamatában a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételre kerüljenek, például a földrészlet vevőjének kiválasztása során. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földterületek értékesítésével kapcsolatos szabályozás tekintetében. 

Az Alkotmánybíróság ezt követően azt a kérdést vizsgálta meg, hogy a Natura 2000 földterületek értékesítést követő hasznosítására vonatkozó jogi szabályozás alkalmas-e arra, hogy az állami tulajdonból magántulajdonba kerülő Natura 2000 területek tekintetében az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet teremtsen. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy amíg a Natura 2000 területek állami tulajdonban vannak, az egyes földterületek vonatkozásában a legfontosabb védelmi eszközt a természetvédelmi előírásokat rögzítő jegyzék jelenti. Az ebben a jegyzékben foglalt szabályokat a Nemzeti Földalap az állami földterületeken gazdálkodókkal szemben érvényesíti, és megsértésük esetén jogosult akár a haszonbérleti szerződések felmondására is. A jegyzék ugyan az értékesítésre kerülő Natura 2000 földterületekre vonatkozó adásvételi szerződések mellékletét képezi, ám semmilyen eljárási garancia nem biztosítja a jegyzékben foglaltak betartásának ellenőrzését, miként az sem biztosított, hogy ezek az előírások a Natura 2000 területek továbbértékesítése során az újabb tulajdonosokat is kötelezzék majd. A hatályos jogszabályok nem rendezik továbbá a magántulajdonban álló Natura 2000 területek esetében a jegyzék felülvizsgálatának kérdését sem. 

Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a Natura 2000 jogállású területek esetében egyedül a gyepterületek vonatkozásában létezik a hasznosítás általános feltételeit rögzítő jogszabály, mely a magántulajdonban álló Natura 2000 területekre is vonatkozik, azonban a jogalkotó elmulasztotta megalkotni az egyéb művelési ágba (szántó, erdő, nádas, fásított terület, halastó) tartozó területek hasznosításának részletes szabályait. 

forrás: Jogi Fórum

Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése - Adminisztrációs terhet csökkent a ma elfogadott törvénymódosítás

12 óra 13 perc
Az Országgyűlés kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

Változások a vezetők csődjogi felelősségében - Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás kedvező hatásai

12 óra 13 perc
A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Felmondott lízingszerződés áfa-vonzata - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a Lombard Lízing-ügyben

12 óra 13 perc
A lízingszerződés felmondása esetén az eredeti teljes futamidőszakra számított lízingdíj áfa-vonzatát a tényleges futamidőszak függvényében arányosítani kell - szögezi le az Európai Unió Bírósága 404/16. számú Lombard Ingatlan Lízing Zrt. ügyben hozott ítéletében.

Amire nagy értékű ingóság vásárlásakor figyelni érdemes! - MOKK: Mindig ellenőrizzük a hitelbiztosítéki nyilvántartást

12 óra 13 perc
Érdemes betekintenie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba annak, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert ha a vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog terheli, azt akár a bírósági végrehajtó le is foglalhatják és el is árverezheti - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Átlagosan hat ittas vezetőt ítélnek el egy nap Budapesten - Fővárosi Törvényszék: Az ittas vezetés a leggyakoribb közlekedési bűneset

sze, 10/18/2017 - 15:34

A Fővárosi Törvényszék statisztikai adatai szerint az elmúlt két évben átlagosan hat ittas vagy bódult járművezetőt ítéltek el egy nap Budapesten, ez a leggyakoribb bűncselekménytípus a közlekedési bűncselekmények körében a fővárosban - mondta a bíróság szóvivője a témában tartott szerdai sajtótájékoztatón.

Póta Péter ismertette: míg 2012-ben az ittas vagy bódult járművezetés miatt elítéltek száma 1350 körül alakult, addig 2015-re ez a szám már elérte a 2300-at, s bár tavaly némi csökkenés volt megfigyelhető, még így is meghaladta jócskán a 2100-at a számuk.

Jelentősen, csaknem a duplájára nőtt 2012-ről 2015-re azoknak a száma, akiket eltiltott a bíróság a járművezetéstől: 2015-ben már 1100 körül volt azok száma, aki a bíróság döntése értelmében nem ülhettek a volán mögé. Ezt Balassa Zita, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája a büntető törvénykönyv szigorításával magyarázta. A közlekedési szakjogász hozzátette: a 2013-ban hatályba lépett módosítás kötelező eltiltást vezetett be az ittas járművezetőkkel szemben. 

Póta Péter arról is beszélt: a közelmúltban több olyan bírói döntés is született közlekedési balesetekkel összefüggésben, amelyek tartalma nem találkozott a média és a társadalom elvárásaival. 

Hangsúlyozta: sokkal enyhébb megítélés alá esnek a közlekedési bűncselekmények, mint az egyéb, szándékos, különösen az élet elleni cselekmények, még akkor is, ha gyakran halálos eredménnyel végződnek. 

Megjegyezte, a köznyelvben sokszor gyilkosnak nevezik a közlekedési baleset gyanúsítottját, jogi értelemben azonban akkor lehet erről szó, ha például valaki szándékosan akarja kioltani egy ember életét és ehhez eszközként használja a gépjárművét. Ebben az esetben azonban már nem is közlekedési bűncselekményről, hanem élet elleni bűncselekményről van szó. 

A kényszerintézkedéseket ért kritikai észrevételekre példaként említette, hogy az elmúlt két és fél évben mindössze 8 esetben indítványozta az ügyészség közlekedési balesetekkel kapcsolatban a gyanúsított előzetes letartóztatását. Jellemzően ittas vezetés, halált okozó ittas vezetés, közúti veszélyeztetés, illetve halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt született ilyen indítvány 2005-ben, 2006-ban, illetve az év első felében. A nyolc esetből hat alkalommal rendelte el a bíróság az előzetes letartóztatást, az érintettek közül ketten külföldi állampolgárok voltak. Két esetben pedig lakhelyelhagyási tilalomról döntöttek.    

A törvényszék adatai szerint a közlekedési bűncselekmények jelentős részét a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint a járművezetés ittas állapotban vétsége miatti eljárások teszik ki. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének számít, ha például egy gépkocsivezető bevág egy utasokkal teli busz elé, s így a busz sofőrjét hirtelen fékezésére kényszeríti. De az is közúti veszélyeztetésnek számít, ha valaki egy vasúti felüljáróról a mozdonyra követ, kavicsot, üveget dob, vagy köveket tesz a sínekre, esetleg leszereli a vasúti átjárót előjelző táblát.  

Póta Péter az ittas vezetéssel kapcsolatban arra figyelmeztetett: Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, az ittas járművezetésért alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha az ittas sofőr 8 napon túl gyógyuló vagy ennél súlyosabb sérülést okoz, vagy olyan balesetet, amely halálos kimenetelű, a büntetése már 10 évig is terjedhet. Bódult állapotban történő járművezetésért ugyancsak 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. 

A törvényszéki statisztika szerint a közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek száma 2012-től 2015-ig folyamatosan és jelentősen nőtt: míg 2012-ben 1800 körül alakult, addig 2015-ben már meghaladta a 2600-at, s bár 2016-ban némi visszaesés volt tapasztalható, még ekkor is meghaladta a 2500-at. A jogerősen elítéltek elsősorban felnőttkorúak voltak, évente 10 körüli a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. Őket jellemzően ittas vagy bódult állapotban történő vezetés miatt marasztalták el. 

Közlekedési bűncselekmény miatt jellemzően felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és közérdekű munkát szab ki a bíróság. A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések száma az elmúlt néhány évben egyszer sem haladta meg az évi 30-at. A végrehajtandó szabadságvesztéseket jellemzően nem halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, hanem ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt szabták ki.

Póta Péter rámutatott: a közlekedési bűncselekmények elkövetői nem a szó általános értelmében vett bűnözők, hanem a mindennapi élethelyzetekre reagáló, a közlekedésben naponta részt vevő emberek, akik az adott helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést hozták meg és viselniük kell ennek következményeit. Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben enyhébb a büntetéskiszabás - tette hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Könnyített élelmiszeradományozás - Új uniós szabályok a hatékony újraelosztás szolgálatában

sze, 10/18/2017 - 15:09
Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.

Bűnbe esett baranyai ügyvédek - Jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárások

sze, 10/18/2017 - 15:09
Zaklatás, sikkasztás, csalás, hamis tanúzás, köz és magán okirat hamisítás, fiktív cégeladások – Jelenleg öt, köztiszteletben álló baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van büntető ügy nyomozási, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Elfogultság miatt az ügyek mindegyike a Szekszárdi Járásbíróságon, illetve a Szekszárdi Törvényszéken van folyamatban – nyilatkozta a Jogi Fórumnak Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője.

Kongót beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába - Washington és a Human Rights Watch is élesen bírálja a döntést

sze, 10/18/2017 - 15:09
Washington felháborodással fogadta a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) hétfőn történt beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT). A 47 tagú és genfi székhelyű ENSZ-szervezetnek a közép-afrikai ország 2018 januárjától három éven keresztül lesz a tagja. Az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán 193 ország képviselője közül 151 voksolt az afrikai ország tagságára.

Darák: A bírói függetlenség csak a közbizalmat építheti - Kiegyezés 150 éve - Emlékülés Deák Ferenc születésének 214. évfordulóján

sze, 10/18/2017 - 14:56

Az 1867-es kiegyezéshez vezető folyamat részeként állította vissza Ferenc József 1861-ben a bírósági rendszerben a Magyar Királyi Kúriát, de a korábbi évszázadok törvényei és a kiegyezés utáni évtizedek reformjai is a bírói ítélkezés függetlenségét szolgálták - mondta a Kúria elnöke Zalaegerszegen.

Darák Péter a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó, a kiegyezés szabályait kidolgozó Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára időzített emlékülésen felidézte: II. Ferdinánd 1635-ben megtiltotta a felsőbb bíráknak, hogy "törvénytelen parancsokkal" akadályozzák az alsóbb bírákat az ítélkezésben, 1912-ben pedig igazságügyi miniszteri rendeletben szabályozták a jogegységi eljárások etikai részét. 

Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a bírósági vezetők figyelemmel kísérjék a bírók ítélkezését, "és az esetleges ellentétes gyakorlatokat felfedjék". Ez a technikai szabály utal arra, hogy "a bírói függetlenség csak a közbizalmat építheti" - fogalmazta meg a Kúria elnöke.

Darák Péter közölte, hogy az 1860 és 1867 közötti időszak, a kiegyezéshez vezető korszak kissé elfeledett lett mára. Részletesen szólt arról, hogy Ferenc József és Deák Ferenc egyeztetései miként vezettek el a kiegyezésig, amelynek célja a haza bölcsének elvárásai szerint "az államilag rendezett állapot megteremtése volt". 

A kiegyezés folyamatában a császár már 1860-ban kilátásba helyezte, egy évvel később pedig rendeletet is hozott a Magyar Királyi Kúria visszaállítására, ami még abban az évben meg is történt. A bírósági rendszer átalakítására és korszerűsítésére a kiegyezés után nyílt lehetőség, amikor is 1869-ben a Kúriát újraszervezték, 1881-ben újabb szervezeti reformot hajtottak végre, 1882-ben pedig megtartották az első teljes tanácsülést, amelynek akkori elvei a mai Kúria ars poeticájának is számítanak.

Az 1912-ben végrehajtott újabb reform alapján jogegységi tanácsokat alakított a legfőbb bírói szervezet, hogy a vitás elvi kérdésekben állást foglaljon - sorolta a lépéseket Darák Péter.

Hozzátette: az igazságügy reformját az az 1894-es törvény teljesítette be, amely a királyi ítélőtábla belső szervezetéről rendelkezett. 

"Értelmi és jellembeli színvonalat" kívánt meg a bírótól az akkori időszak, s "ha nagyobb célt nem is tűz ki a mai bírósági vezetés maga elé, mint hogy értelmi és jellembeli kiválóságot kíván meg a bíráktól, ez bőven elég" - jelentette ki a Kúria elnöke.

A zalaegerszegi tudományos emlékülést az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója, a Zala megyei Söjtörön született Deák Ferenc 214. születésnapja, valamint Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából szervezte meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala megyei szervezete.

A kiegyezéshez vezető útról és annak hatásairól szóló történelmi visszatekintések abban a mai törvényszéki díszteremben hangzottak el, amely 1732-től a zalai megyegyűlés egykori ülésterme volt.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909