Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

A jogiforum.hu hírei

Tartalom átvétel Jogi Fórum - hírek
Hírek a Jogi Fórumon
Frissítve: 2 óra 38 perc

Biztosíték problémás bérlőkkel szemben - Egyre többen kötnek közjegyző előtt lakásbérleti szerződést

p, 08/17/2018 - 12:07

Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben.

Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.

A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.

Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől - közölte a MOKK.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.

A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor  bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre.

A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el - hívja fel a figyelmet a MOKK.

forrás: Jogi Fórum

Védett nemi identitás - Egy harmadik nem a német jogban - Alkotmánybírósági utasítására módosult a személyi állapotról szóló törvény

p, 08/17/2018 - 11:46

Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.

A személyi állapotról szóló jogszabályt módosító javaslat - amelynek parlamenti elfogadása biztosra vehető - azt irányozza elő, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés is használható legyen.

A szövetségi parlamentben (Bundestag) több mint 56 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalíció pártjai - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - a javaslattal az alkotmánybíróság egy tavalyi döntését hajtják végre.

A reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez - nyilatkozott a kormányülés után Katarina Barley igazságügyi miniszter.

"Egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt" - hangsúlyozta az SPD-s politikus az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint.

Az alkotmánybíróság tavaly novemberben egy interszexuális - sem nőként, sem férfiként meg nem határozható - ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a "negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki "pozitív" módon bejegyeztethesse nemét.

Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség "egy harmadik nem pozitív bejegyzésére", hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség.

Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége "önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát" - hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely "rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa".

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, "jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete" - áll az indoklásban, amely szerint "védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez".

A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes - állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.

forrás: Jogi Fórum

A gyorskodifikáció atyja - Arckép Balogh Jenő jogtudósról

p, 08/17/2018 - 11:34

Balogh Jenő igazságügy-miniszteri érájához fűződik a Btk. revíziója, a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőjogszabályok reformja, továbbá a fiatalkorúak büntetőbíróságának felállítása. Sokat fáradozott a büntető perjogi tudomány önállóságáért, és a jogi felsőoktatás megreformálásáért is.

forrás: Jogi Fórum

Trükkös vagyonmentés csőd szélén álló cégből - Öt évet is kaphat csődbűncselekmény miatt a közép-dunántúli vállalkozó

p, 08/17/2018 - 10:56
Öt év börtönt is kaphat az a közép-dunántúli vállalkozó, aki különböző trükkökkel próbálta kimenteni vagyonát csőd szélén álló cégéből, a társaság ellen csődbűncselekmény miatt indult eljárás - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

Uniós védelem a lengyel Legfelsőbb Bíróság függetlenségének? - Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a kötelezettségszegési eljárásban

p, 08/17/2018 - 10:56
Az Európai Bizottság a tegnapi napon úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld Lengyelországnak a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvénnyel kapcsolatban, újabb lépést tett ezzel az ország ellen a lengyel Legfelsőbb Bíróság függetlenségének védelme érdekében indított kötelezettségszegési eljárásban.

Már bírságolhat a NAV az online számlázás elmulasztása miatt - Számlánként 500 ezer forint is lehet a büntetés!

p, 08/17/2018 - 10:56
Már szankcionálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online számlaadat-szolgáltatás elmulasztását, számlánként 500 ezer forint is lehet a bírság - hívta fel a figyelmet Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője az M1 aktuális csatornán szerdán.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója

cs, 08/16/2018 - 16:00

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója, már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján szerdán közzétett tájékoztatóban.

Ha a munkáltató a korábbi szabályok szerint különadó-alapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű különadót, akkor a korábban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után meg kell állapítania az általános szabályok szerinti közterheket - a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot -, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből.

A munkáltatónak ezen túlmenően módosítania kell a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott '08-as bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót nem terheli pótlékfizetési kötelezettség.

forrás: Jogi Fórum

Július végéig több mint 54.000 kereset érkezett az új Pp. alapján - Az OBH folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyforgalmi adatokat

cs, 08/16/2018 - 15:16
Mintegy 80 ezer polgári és gazdasági peres ügy érkezett a bíróságokra 2018. július végéig. Ezek közül több mint 54 ezer az új Polgári perrendtartás (Pp.) hatálya alá tartozik. Az OBH-ban felállított, „Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” az új Pp. hatálya alá tartozó ügyek ügyforgalmi adatait folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi.

Csődtörvény-módosítás - Tényleg veszélyben a magyar gazdaság?

cs, 08/16/2018 - 15:16
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Fabók Zoltán, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédje az Advocatus legújabb bejegyzésében amellett érvel, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Cégtábla kihelyezés szabályosan - Miért kötelező és melyek a legfontosabb előírások? - Szakértői összefoglaló

cs, 08/16/2018 - 15:06

A cégeknek számos - széles körben ismert - szabálynak kell megfelelniük, így szinte mindenki tudja, hogy a cég székhelyén cégtáblát kell kihelyezni. De tekintsük át röviden, pontosan milyen szabályok is vonatkoznak rájuk? Melyek a cégtáblával kapcsolatos lényeges előírások? Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével az alábbiakban szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

A cégtábla a vállalkozást azonosító, annak székhelyét jelölő tábla, amelynek kihelyezése a Cégtörvény szabályozása alapján kötelező a cég székhelyén, tehát azon a levelezési címén, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ez még abban az esetben is igaz, ha a székhely a cégtulajdonos otthona vagy akár egy társasházi lakás. Mivel a jogszabály alapján a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál is kötelező.

Miért kell kihelyezni cégtáblát?

„A cégtábla kihelyezése a vállalkozás üzleti tevékenysége, napi működése szempontjából is szükséges, hisz annak segítségével találják meg vevői, beszállítói, ügyfelei, egyéb üzleti partnerei, illetve a cég részére érkező postai küldemények kézbesítését is jelentősen megkönnyíti a jól láthatóan kihelyezett cégtábla.” – ismertette Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika szakértője. „Kötelezővé azonban a cégnyilvántartás közhitelességének megőrzése, az abban szereplő adatok valóságtartalmának fenntartása miatt, valamint azért tette a jogalkotó, hogy a hatóságok, így az állami adóhatóság is megtalálja, egyértelműen azonosíthassa és kapcsolatot létesíthessen minden céggel.”

A bírósági gyakorlat szerint a székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést.

És ha nincs kint a cégtábla?

Ha az adóhatóság által a cég székhelyére címzett postai küldemény két alkalommal is „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, vagy a revizorok a cég székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján megállapítják, hogy a cég a székhelyén nem található, úgy az adóhatóság a cég adószámát törli. Amennyiben tehát akár az adóhatóság, akár a postai kézbesítő nem találja meg a cég székhelyét, úgy az az adószám törléshez vezethet.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben a Cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság megindítja a cég megszüntetési eljárását. A fentiek elkerülése érdekében javasolt a cégtábla kihelyezése, mely mind a hatóságok helyszíni szemléje, mind a postai kézbesítés során megkönnyíti a cég székhelyének megtalálását.

Milyen legyen a cégtábla?

"A cégtábla kihelyezése tehát – az esetleges reklámértékén túl is - jelentőséggel bír a cégek jogszerű működése szempontjából" – hangsúlyozza az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ahhoz azonban, hogy milyen adattartalommal és milyen méretben kerüljön ki, a jogalkotó már jóval kevesebb támpontot nyújt, érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a nagy méretű cégtábla (például a ház homlokzatán) akár reklámnak is minősülhet, melyre azonban speciális szabályozás vonatkozik, és fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

A cégtáblára vonatkozó rendelkezés híján a jogi szabályozás logikáját érdemes követni és a cégtáblát az időjárásnak jól ellenálló anyagból elkészíteni, azt jól látható helyre - a kapucsengőhöz, a bejárat mellé, a postaládára, az iroda bejárati ajtajára - kitenni, annak meglétét és állapotát rendszeresen ellenőrizni. A cégtábla minőségének meghatározásához a Fővárosi Ítélőtábla nyújt segítséget. A bíróság egy 2009-es ítéletében - egyebek mellett - megállapította, hogy nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik.

A cégtáblának alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítségével a postai kézbesítő, a hatóságok és az ügyfelek a céget megtalálják. Ennek érdekében érdemes feltüntetni rajta a cég pontos neve, esetlegesen tevékenységi köre és a nyitva tartás mellett az emelet és az ajtó, vagy a kapucsengő számát is, továbbá a portás, a gondnok, valamint a társasházi közös képviselő felé jelezni, hogy a cég az épületben működik.

A tábla elkészítése előtt érdemes utánajárni a helyi szabályozásnak, önkormányzati normák ugyanis a cégtáblákon folytatott túlzott reklámtevékenység szabályozása érdekében tartalmazhatnak korlátozásokat a cégtáblák méretére vagy azok kihelyezésének módjára vonatkozóan is. „Ha a cég székhelyén ilyen norma van hatályban, a cégtáblát az abban foglaltak betartásával kell kihelyezni, valamint érdemes figyelembe venni a társasház alapító okiratában foglalt esetleges egyéb előírásokat is.” – emeli ki végül Nedeczky Katalin.  

forrás: Jogi Fórum

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be. - Beszélgetés Porkoláb Erikával, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősével

cs, 08/16/2018 - 15:00

A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről kérdeztük dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.

Hogyan jelenik meg az új Be-ben az áldozatok védelme? Melyek a legfőbb változások az új törvényben?

Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordított a sértetti jogérvényesítésre, világossá vált, hogy az áldozatok kiemelt figyelmet érdemelnek. Ez a folyamat 2012-ben oda vezetett, hogy az Európai Parlament és Tanács elfogadta a 2012/29/EU irányelvet, mely a bűncselekmények áldozataira fókuszált, ezzel nagy lépést tettünk a felé, hogy a bűncselekmények áldozatai azonos alapvető jogokkal élhessenek valamennyi tagállamban.

A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új kódexben nagy hangsúlyt kapott a sértettek és más sérülékeny csoportok jogainak fokozott védelme, az új törvény eljárási kereteket határoz meg, általános és különös, kíméleti és védelmi intézkedéseket vezet be. Az áldozat számára nyilvánvalóan megrázkódtatást jelentett az az eset, amelyet átélt, ez a trauma megismétlődhet az eljárás során, hiszen újra el kell mondani, fel kell idézni a történéseket, amikor vallomást tesz. Legfontosabb cél, hogy az eljárásban, így a bíróság előtt is felismerjük az áldozatokat, és mindent megtegyünk azért, hogy elkerülje az ismételt traumákat.

A törvény a sértett fogalmát nevesíti, azonban az áldozat kriminológiai fogalma rendkívül sokrétű: azokat, akik egyénileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek – ideértve a fizikai, a mentális sérülést, az érzelmi szenvedést, illetve a gazdasági veszteséget is –, valamint azokat, akiknek alapvető jogai jelentősen csorbulnak, áldozatnak tekintjük.

Az új eljárási kódex bevezette a különleges bánásmód fogalmát. Mit jelent ez és milyen esetekben alkalmazzák?

Fontos elvárás, hogy a bűncselekmények áldozatai számára biztosítsuk a kellő hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, támogatnunk kell őket abban, hogy képesek legyenek részt venni a büntetőeljárásban. A sértettek és tanúk személyes jellemzői (például életkor vagy egészségi állapot), illetve a bűncselekmény jellege (például kirívóan erőszakos vagy nemi erkölcs elleni a cselekmény) indokolhat különleges intézkedéseket, amelyek elősegítik a sértettek és tanúk jogainak gyakorlását, kötelezettségeiknek tejesítését, kíméletüket, esetlegesen védelmüket is szolgálják.

A sértettek és tanúk kérhetik a bíróságtól a különleges bánásmódban részesítésüket, bizonyos személyek, így a tizennyolc év alattiak, a fogyatékkal élők és a nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei részére ez a különleges bánásmód automatikusan jár.

Az áldozatok kíméletét szolgáló intézkedés többek között a magánéletüknek, személyes adataiknak fokozott védelme, ezen túlmenően biztosíthatjuk, hogy a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel szükségtelenül ne találkozzon, továbbá a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján is biztosíthatja a bíróság. A védelmi intézkedések veszélyeztetettség esetén alkalmazhatók, ilyenkor az adatkezelés vagy a kérdésfeltevés rendje változhat, illetve a bíróság dönthet úgy, hogy a szembesítést mellőzi az ügyben.

Miért fontos, hogy az áldozatot kíméljék az eljárás során?

Az áldozatok védelme valamennyiünk érdeke, hiszen amennyiben a sértettek érdekeit és igényeit figyelembe vesszük az eljárásban, hamarabb bekövetkezhet a testi és lelki felépülésük, az egyén hamarabb visszatérhet dolgozni, kisebb lehet a jövedelem kiesés, ez nyilvánvalóan kedvező a sértett munkáltatója, de a gazdaság és a társadalombiztosító számára is. Látnunk kell azt is, hogy ha a tanúk, sértettek nem éreznek félelmet a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatban és az idézésekre megjelennek, meghallgatásuk megtörténik, akkor nem lesz szükség újabb tárgyalás tűzésére, hamarabb fejeződhet be az ügy és az áldozat sem fogja tovább őrölni magát.

Mit tehet az eljáró bíró az áldozatok védelmének érdekében?

Szükséges megteremtenünk a tanúk és sértettek számára azt a légkört, amelyben biztonságban érzik magukat, így a tanúk, illetve sértettek eljönnek a tárgyalásra és félelem nélkül tesznek nyilatkozatot a bíróság előtt. Mindazok számára, akik tanúként idézést kaptak a bíróságtól, nyitva áll a lehetőség, hogy felvegyék a kapcsolatot a bírósági tanúgondozóval, aki segítségükre lehet minden megjelenéssel kapcsolatos kérdésben.

A törvény a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések rendszerével számtalan lehetőséget teremtett az eljáró bírák számára a sértettek és a sérülékeny csoportok jogainak hatékony védelmére. Az új eljárási törvényben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem, így hatékonyan tudunk azért küzdeni, hogy az áldozatok a büntető eljárást a lehető legkisebb sérelemként éljék meg.

Az Országos Bírósági Hivatal Tanúgondozás és áldozatvédelem országos programjáról ITT tájékozódhat.

forrás: Jogi Fórum

Változóban az áfa-venonás szabályai a holdingcégeknél - Az Európai Bíróság legújabb joganyagai módosítják a gyakorlatot

cs, 08/16/2018 - 14:41

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok ÁFA szempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi ÁFA-levonási gyakorlatukat.

A holdingtársaságok olyan – jellemzően vagyonkezelő – vállalkozások, amelyek tevékenységének elsődleges célja más cégek részesedéseinek megszerzése és megtartása. A kialakult joggyakorlat szerint e tevékenység önmagában ÁFA szempontból nem minősül gazdasági tevékenységnek, így a holdingok szintjén felmerülő költségek ÁFA tartalmának levonása – adóköteles gazdasági tevékenység hiányában – főszabály szerint nem biztosított. 

Az ÁFA-levonási jog korlátozása különösen a részesedések megszerzésével, értékesítésével összefüggésben felmerülő költségek tekintetében jelent problémát a holdingtársaságok számára. A holdingok által bonyolított tranzakciókhoz, így az érdekeltségek szerzéséhez és értékesítéséhez számos jelentős összegű költség kapcsolódhat, úgy mint tanácsadói díjak, ügyvédi díj, egyéb szakértői költségek, stb.

„A holdingtársaságoknak jelentős áfás költségei merülhetnek fel a működésükkel kapcsolatban is. Nem mindegy tehát, hogy a beszerzéseknél felmerülő ÁFA végső teherként jelenik-e meg egy holdingnál vagy sem” - emelte ki Tancsa Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

A megoldás az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteiben keresendő. Eszerint, ha egy holding részt vesz a leányvállalatai irányításában, és ezzel összefüggésben ellenértéket (pl. menedzsment díjat) is szed, már adóalanynak minősülhet, amire tekintettel megnyílhat az adólevonáshoz való joga. Az adólevonási jog azonban ebben az esetben sem automatikus, vizsgálni kell többek között, hogy a felmerülő költségek milyen kapcsolatban állnak a holding tevékenységével. Emellett az általános működési költségek bizonyos típusai (iroda bérlet, közmű, könyvelés költsége, stb.) tekintetében sem egyértelmű, hogy azok minden esetben kapcsolódnak-e például a menedzsment szolgáltatáshoz, itt is lehetnek határterületek.

Ami viszont eddig a legnagyobb fejtörést okozta, az a részesedések szerzéséhez és értékesítéséhez kapcsolódó költségek ÁFÁ-ja.

Az Európai Unió Bíróságának az elmúlt időszakban megjelent több jogértelmezése segítheti az eligazodást, mivel az eddigi megközelítéshez képes egyértelműen nagyobb teret enged az ÁFA-levonási jog gyakorlásának. Példaként hozható fel, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a részesedésszerzés érdekében felmerülő költségeket a Bíróság az általános költségek részének tekinti, amely alapján az ezen költségek után megfizetett forgalmi adó teljes egészében levonható. Kérdésként veti fel a Bíróság, hogy szükséges-e az adólevonási jog érvényesítéséhez az összegszerű kapcsolat megléte a bejövő költségek és a holding által a leányvállalatok részére nyújtott szolgáltatások között.

„A Bíróság irányadó döntéseiben pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg a holdingokat érintő adólevonási jog érvényesíthetőségét illetően, ugyanakkor továbbra is számos jogkérdés, értelmezési bizonytalanság kapcsolódik ehhez a területhez. Az említett változásokra tekintettel érdemes áttekinteni az eddig alkalmazott gyakorlatot” – tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adópartnere.

forrás: Jogi Fórum

Iratok megismerése és hatályon kívül helyezés az új Be.-ben - A Legfőbb Ügyészség újabb tematikus kisfilmjei

cs, 08/16/2018 - 08:24

Mikor ismerheti meg az iratokat a gyanúsított és a védő az új büntetőeljárási törvény szerint? Hogyan változik a hatályon kívül helyezés szabályozása? Hogyan működik együtt az OLAF és a magyar ügyészség? - A Legfőbb Ügyészség újabb tematikus videó-anyagokat tett közzé.

Dr. Vida József kirendelt mb. csoportvezető főügyészségi ügyész - Mikor ismerheti meg az iratokat a gyanúsított és a védő az új Be szerint?

Dr. Fazekas Géza sajtószóvivő, főosztályvezető-helyettes ügyész - Hogyan változik az új Be-ben a hatályon kívül helyezés szabályozása?

Dr. Fazekas Géza sajtószóvivő, főosztályvezető-helyettes ügyész - Hogyan működik együtt az OLAF és a magyar ügyészség?

További tematikus kisfilmek ITT találhatóak.

forrás: Jogi Fórum

GMO-knak minősülnek-e a mutagenezis útján nyert szervezetek? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

sze, 08/15/2018 - 09:30
A mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak minősülnek, és főszabály szerint vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek. Azok a mutagenezis útján nyert szervezetek azonban, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettségek alól, azzal hogy a tagállamok azokat az uniós jog tiszteletben tartása mellett az irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vethetik alá - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Egyszerűbb és közérthetőbb keresetlevél nyomtatványok! - 25 helyett 7 oldal - Az OBH elnökének jogalkotási javaslata

sze, 08/15/2018 - 09:30
Az új Polgári perrendtartással összefüggő keresetlevél nyomtatványok rövidebbé és közérthetőbbé tétele a célja annak a javaslatcsomagnak, melyet augusztus elején terjesztett elő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak. Az ügyfelek visszajelzései és a bíróságok tapasztalatai alapján készült előterjesztés másik fontos kezdeményezése, hogy illetékmentes legyen a keresetlevelek visszautasítása.

Profi kormányossal nyerte a Herman Miller Ügyvéd Kupát a Lichy Ügyvédi Iroda

sze, 08/15/2018 - 09:30
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Herman Miller Ügyvéd Kupa és Volvo Nagydíj elnevezésű vitorlásversenyt, az ügyvédek balatoni regattáját. A verseny régi helyszínére, a lellei BL YachtClubba tért vissza, ahol sikerült megidézni a korábbi BL-es versenyek jó hangulatát.

Vitatott fogvatartási körülmények a magyar börtönökben? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott egy európai elfogatóparancs ügyében

k, 08/14/2018 - 15:18

A kibocsátó tagállamban jellemző fogvatartási körülményeknek az európai elfogatóparancs végrehajtását megelőző esetleges vizsgálatát azokra a büntetésvégrehajtási intézetekre kell korlátozni, amelyekben az érintett személy fogva tartását konkrétan tervezik . Az érintett személy arra vonatkozó lehetősége, hogy a fogvatartási körülményeket a kibocsátó tagállamban vitassa, nem elég az embertelen bánásmód valós veszélye fennállásának a kizárásához - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-220/18. PPU. sz. ügyben hozott ítélet Generalstaatsanwaltschaft (Fogvatartási körülmények Magyarországon)

A magyar állampolgársággal rendelkező ML ellen Magyarországon büntetőeljárás indult testi sértés, rongálás, a csalás enyhébb alakzata és betöréses lopás miatt. A Nyíregyházi Járásbíróság, amely ML-t a távollétében egy év és nyolc hónap szabadságvesztés-büntetésre ítélte, az említett személy ellen európai elfogatóparancsot bocsátott ki e büntetésnek a Magyarországon történő végrehajtása céljából. ML 2017. november 23. óta kiadatási őrizetben van Németországban. 

A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (brémai regionális felsőbíróság, Németország, a továbbiakban: OLG Bremen) azonban a Magyarországon uralkodó fogvatartási körülményekre tekintettel kételyeket táplál azzal kapcsolatban, hogy ML átadható-e a magyar hatóságoknak. E bíróság ugyanis úgy véli, hogy olyan információkkal rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy Magyarországon a fogvatartási körülményeket érintően rendszerszintű vagy általánossá vált hiányosságok állnak fenn1, így ML e tagállamban az embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének lehet kitéve2. A Bíróság által az Aranyosi és Căldăraru egyesített ügyekben hozott ítéletre3 tekintettel az OLG Bremen így szükségesnek tartja, hogy kiegészítő információkat szerezzen be azon körülményeket illetően, amelyek között ML Magyarországon fogva tartható. E kontextusban a Bíróságtól további pontosításokat kér a megteendő lépésekkel kapcsolatban.

A Bíróság ítéletében először is hangsúlyozza, hogy nem intéztek hozzá kérdést arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a fogvatartási körülményeket illetően fennállnak-e rendszerszintű vagy általánossá vált hiányosságok. Bár a Bíróság az OLG Bremennek azon előfeltevés alapján ad választ, hogy e hiányosságok fennállnak, ezen előfeltevés az OLG Bremen kizárólagos felelősségének körébe tartozik, és az OLG Bremen köteles arra, hogy kellően aktuális információk alapján ellenőrizze ezen előfeltevés helytállóságát.

A Bíróság ezt követően először is megállapítja, hogy még ha a kibocsátó tagállam – ahogyan Magyarország a 2017-es év kezdete óta4 – elő is ír olyan jogorvoslati lehetőséget, amely lehetővé teszi a fogvatartási körülményeknek az alapvető jogok tekintetében való felülvizsgálatát, a végrehajtó igazságügyi hatóságok  továbbra is kötelesek arra, hogy minden egyes érintett személy helyzetét egyedileg vizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy átadását érintő döntésük eredményeképpen nem merül fel annak a valós veszélye, hogy e személy az említett körülmények miatt embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve.

Másodszor a Bíróság emlékeztet arra, hogy az európai elfogatóparancs által érintett személy átadásáról való döntés meghozatalára hivatott végrehajtó igazságügyi hatóságoknak konkrétan és pontosan értékelniük kell, hogy az adott ügy körülményei alapján fennáll-e a valós veszélye annak, hogy e személy a kibocsátó tagállamban embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy e hatóságok kizárólag azon büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartási körülményeit kötelesek megvizsgálni, amelyekben a rendelkezésükre álló információk alapján az érintett személy fogva tartását konkrétan tervezik, ideértve az ideiglenes vagy átszállítás céljára szolgáló fogva tartást is. Az egyéb olyan büntetés-végrehajtási intézetekben jellemző fogvatartási körülményeknek az alapvető jogokkal való összeegyeztethetősége, amelyekben az említett személy a későbbiekben adott esetben fogva tartható, a kibocsátó tagállam bíróságainak kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Harmadszor a Bíróság megállapítja, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak az érintett személy tekintetében csupán azokat a konkrét és pontos fogvatartási körülményeket kell ellenőriznie, amelyek relevánsak annak eldöntése szempontjából, hogy e személy ki lesz-e téve az embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének. Így a vallásgyakorlás, a dohányzási lehetőségek, a ruhatisztítás módjai és a cellák ablakain a rács vagy a zsalu felszerelése főszabály szerint a fogvatartás olyan vonatkozásai, amelyek nem rendelkeznek nyilvánvaló relevanciával. 

Mindenesetre a végrehajtó igazságügyi hatóság, ha szükségesnek látja, hogy a kibocsátó igazságügyi hatóságtól a fogvatartási körülményeket érintően kiegészítő információk soron kívüli rendelkezésre bocsátását kérje, köteles ügyelni arra, hogy a kérdései a számuk és a terjedelmük folytán ne eredményezzék az európai elfogatóparancs rendszerének megbénulását, mely rendszer éppen az átadások megkönnyítését és meggyorsítását célozza a szabadságnak, a biztonságnak és a jog érvényesülésének a közös térségében. 

Negyedszer amennyiben a kibocsátó igazságügyi hatóság garantálja5, hogy az érintett személy a fogva tartásának a konkrét és pontos körülményei alapján nem lesz kitéve embertelen vagy megalázó bánásmódnak, bármely büntetés-végrehajtási intézetben is kerül elhelyezésre, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak azon kölcsönös bizalomra tekintettel, amelynek a tagállamok igazságügyi hatóságai között fenn kell állnia, és amelyen az európai elfogatóparancs rendszere alapszik, meg kell bíznia e garanciában, legalábbis olyan pontos információk hiányában, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott büntetés-végrehajtási intézetben fennálló fogvatartási körülmények ellentétesek az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmával.

Ha e garancia – ahogyan a jelen ügyben – nem igazságügyi hatóságtól származik, azt, hogy az milyen biztosítékot jelent, a végrehajtó igazságügyi hatóság rendelkezésére álló információk összességének átfogó értékelése alapján kell meghatározni.

A jelen ügyben a Bíróság megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy ML-nek a magyar hatóságok részére való átadása összhangban áll az arra vonatkozó alapjogával, hogy ne legyen kitéve embertelen vagy megalázó bánásmódnak, amit azonban az OLG Bremennek kell ellenőriznie.

Magának az OLG Bremennek a véleménye szerint ugyanis azok az információk, amelyek a fogvatartási körülményeket illetően a rendelkezésére állnak a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet tekintetében, amely vitathatatlanul azon intézet, amelyben ML-nek a vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés nagy részét le kell töltenie, kizárják annak a valós veszélyét, hogy e személy embertelen vagy megalázó bánásmódnak lesz kitéve. Ezenfelül azon budapesti büntetés-végrehajtási intézet tekintetében, amelyben ML a Szombathelyre való átszállítását megelőzően az első három hétben elhelyezésre kerül, az Igazságügyi Minisztérium által nyújtott garancia és a brémai ügyészség rendelkezésére álló információk arra engednek következtetni, hogy e büntetés-végrehajtási intézet esetében, amelyben a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok által érintett valamennyi személyt ideiglenesen elhelyezik az átszállítás során, a fogvatartási körülmények szintén nem ellentétesek ezen alapvető joggal.

_________________________________________________________________________________

1Az OLG Bremen e tekintetben többek között az Európai Emberi Jogi Bíróság 2016. március 10-i Varga és társai kontra Magyarország ítéletére hivatkozik.

2Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében.

3A Bíróság 2016. április 5-i Aranyosi és Căldăraru ítélete (C-404/15 és C-659/15 PPU), amelyet ugyanezen német bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmére válaszul hoztak meg.

4Magyarországon a fogvatartottak 2017. január 1-je óta bírósági jogorvoslati eljárás keretében vitathatják a fogvatartási körülményeik jogszerűségét az alapvető jogok tekintetében.

5Ezt a garanciát maga a kibocsátó igazságügyi hatóság nyújtja, vagy legalábbis szükség esetén azt jóváhagyja, miután támogatást kért a központi hatóságtól vagy a kibocsátó tagállam valamelyik központi hatóságától a keret-határozat 7. cikke értelmében.

forrás: Jogi Fórum

Ismét bemutatkoznak az ország legjobb börtönszínházi társulatai - Nyilvános főpróba a III. Országos Börtönszínházi Találkozón

k, 08/14/2018 - 11:08

Augusztus 16-án, a budapesti József Attila Színházban tartja sajtónyilvános főpróbáját és sajtótájékoztatóját a III. Országos Börtönszínházi Találkozó döntőjének a büntetés-végrehajtási szervezet. A rendezvényhez szinte minden magyarországi börtön színjátszótársulata csatlakozott, a regionális döntőkkel együtt összesen 16 börtön közel 150 fogvatartottja szerepelt a versenyen. Az alkalmi színészek szabadidejükben, munka után próbálták a darabokat. Az előadások színre vitelében a büntetés-végrehajtás szakemberei, a reintegrációs tisztek és drámapedagógusok mellett elismert színművészek és rendezők is részt vettek.

Minden hazai börtönben működik irodalmi- és színjátszó szakkör, amely a drámapedagógia eszközeit felhasználva a szabadidő hasznos eltöltése mellett a fogvatartottak ön- és emberismeretét, érzelmi intelligenciáját is erősíti. A színjátszás segítségével az elítéltek újragondolhatják döntéseik rövid és hosszú távú következményeit, az átélt élmények pedig tovább növelik a társadalomba történő visszailleszkedésük esélyét.

Az Országos Börtönszínházi Találkozó idei döntőjébe a négy régió selejtezőinek győztesei – a Veszprém Megyei Bv. Intézet, a Pálhalmai Országos Bv. Intézet, a Tiszalöki Országos Bv. Intézet, valamint a Tököli Országos Bv. Intézet és a Fiatalkorúak Bv. Intézete közös csapata – került be.

forrás: Jogi Fórum

A Kamara

Bács-Kiskun Megyei
Ügyvédi Kamara

postacím:
6000 Kecskemét,
Bercsényi utca 15.

telefon/fax:
+36 76 484 909